Lassan oldódó bizalmatlanság

Miközben a meghátrálással vádolt Robert Gates védelmi miniszter cáfolja, hogy bármiféle orosz–amerikai alku része lenne az elállás a rakétapajzs kelet-közép-európai telepítésétől, Moszkva visszafogott óvatossággal reagál a bejelentésre. Az orosz elemzők szerint a gesztus egyértelmű, túlzott optimizmusra azonban egyelőre nincs ok, hiszen csupán arról van szó, hogy az Egyesült Államok az európai rakétatelepítés Bush által kigondolt terveit veti el.

Meglehetősen kockázatos lépésnek tartja Barack Obama visszakozását a rakétapajzs elemeinek európai telepítésétől több elemző is. Felhozzák, alig néhány óra telt el a bejelentés után, s máris röpködtek a vádak, hogy az amerikai elnök az első nagyobb szembenálláskor meghátrált az oroszok előtt. S bár kétségkívül leegyszerűsítés kizárólag orosz–amerikai kérdésként kezelni az ügyet, bonyolítja a helyzetet Moszkva óvatossága. A Kreml ugyan érezhetően nyitottabb Irán kérdésében, ám a rakétavédelmi tervek módosítását amerikai belügynek tekinti, s egyelőre csupán a kilátásba helyezett ellenlépések (Iszkanderek telepítése Kalinyingrádban) felfüggesztéséről beszél. Örömmel vették a NATO főtitkárának együttműködésre vonatkozó javaslatát is, Rasmussen felvetéseit azonban egyelőre csak vizsgálják. Látszik belőlük, hogy a NATO-t is szorítják az új kihívások, megkezdte szerepének újragondolását, nem egyértelmű azonban, módosul-e a viszonya a Medvegyev által Európa új biztonsági struktúrájáról előterjesztett elképzelésekhez. Az Egyesült Államok tekintetében az igazi próbakőnek sokan azt tartják, hogy Washington felhagy-e Oroszország WTO-tagságának blokkolásával és a csúcstechnológiához jutás korlátozásával.
Közben folyik a találgatás, mi lesz a lengyelországi és csehországi telepítések helyett. Vannak olyan moszkvai vélemények, hogy néhány tucat silóba zárt rakéta helyett jóval nagyobb nagyságrendet jelentenek majd a hajókra szerelt rendszerek, s a mostani bejelentés körüli csinnadratta nem utolsósorban ezt szándékozik leplezni. Figyelmeztetnek arra is, hogy Obamát most a válság is a visszakozás felé tereli, ám kérdés, mit tesz, ha ismét fellendül a gazdaság. Moszkvát az a félmondat is óvatosságra inti, miszerint a rakétapajzs elemei közelebb kerülnek a Kaukázushoz. Grúziában egyesek már egyenesen a rendszer befogadásáról beszélnek, míg mások a Balkán jövendőbeli súlyának növekedésében bíznak. A játék tehát folytatódik, s a jelenlegi helyzet kitűnő alkalom arra is, hogy Washington tesztelhesse Oroszország, Irán, az európai szövetségesek és a posztszovjet térség országainak reakcióit.