Lehetetlen feladat előtt a települések

Hosszú sorokban álló segítségkérők, egyre tornyosuló, kérelmeket rejtő papírhalmazok, megfáradt ügyintézők, kétségbeesett településvezetők. Leginkább ez jellemzi az önkormányzatokat, amióta a kormány megadta a jogot – másként fogalmazva: kirótta az erkölcsi kötelezettséget –, hogy a települések felvásárolhassák a fizetésképtelen hitelesek ingatlanjait. Az egyébként is szűkös költségvetéssel küzdő helyhatóságok nehezen boldogulnak a jogtalan teherrel, s úgy vélik, a helyzet most ahhoz hasonló, mintha egyik koldus kérne segítséget a másiktól.

Nyilvános javadalmazás. Több önkormányzati cég vezetőjének eddig is nyilvános volt a fizetése, azokon a településeken pedig, ahol nem, ott szeptember 15-én eleget tesznek a közzétételre vonatkozó rendeletnek – derült ki az MTI országos összeállításából. A kormány rendeletben írta elő, hogy szeptember 15-ig nyilvánosságra kell hozni az állami és önkormányzati vállalatok vezető beosztású munkavállalóinak és a menedzserszerződéssel rendelkezőknek a fizetését, jutalmait, valamint a jogviszony megszüntetése esetére járó juttatásaikat is. Ezt követően minden évben az éves mérleg elfogadása után kell a frissített adatokat nyilvánosságra hozni. (MN)

Ki kellene írni az önkormányzatok épületére, hogy ez az a hely, ahonnan tovább már nem lehet passzolni az ügyeket – kezdte válaszát Gyimesi Endre, a Megyei Jogú Városok Szövetségének alelnöke, Zalaegerszeg polgármestere, amikor arról érdeklődtünk, hogyan élik meg az új törvény gyakorlati vonzatát. Hozzáfűzte: nem az önkormányzatok idézték elő a problémát, mégis tőlük várják a megoldást. Ismert, a Bajnai-kormány válaszul a számos bedőlt lakáshitelre, segítségnyújtásként az önkormányzatok részére elővásárlási jogot biztosított a fizetésképtelenné vált hitelesek lakásait illetően.
Nagylelkű ajánlat
Idén augusztus 21-től a helyhatóságok megvásárolhatják a területükön fekvő, kényszerárverezésre jutott ingatlanokat, amelyeket bérbe adhatnak a bajba jutott tulajdonosoknak addig, amíg nem rendeződik anyagi helyzetük. A nagylelkűnek tűnő lehetőség azonban több kérdést is felvet. Elsősorban azt, hogy akik hitelüket nem tudják fizetni, vajon képesek lesznek-e a – havi hiteltörlesztésnél ugyan alacsonyabb, de elenyésző költségnek semmiképp nem mondható – lakbért biztosítani. A szocialista vezetés nem ad választ arra sem, hogy az egyre kevesebb állami támogatásban részesülő önkormányzatok miből fedezik a kényszerű ingatlanvásárlást. Gyimesi szerint a helyzet annál is inkább elképesztő, hiszen az önkormányzatokat évről évre költségvetési elvonásokkal sújtják, most pedig újabb 120 milliárdos megszorítással riogatják őket. – Ennek ellenére azok az önkormányzatok, amelyek még nem adósodtak el teljesen, megpróbálnak segíteni az állampolgárokon. Ennek az a következménye, hogy a különböző osztályokon az ügyintézők készülnek ki mentálisan. Az emberek a hírverés következtében azt gondolják, az önkormányzatok tömegeknek tudnak segíteni, pedig ez már azért sem lehetséges, mert csak minden tizedik bajbajutott felel meg a kritériumoknak – mutatott rá Gyimesi. Zalaegerszegen szeptember 10-én 50 milliót különítenek el a költségvetés terhére, ám ebből maximum 7-8 lakást lehet megvenni. Az igénylők számát pedig nem lehet felmérni, mert a törvény értelmében az önkormányzatok csak akkor léphetnek fel, ha elárverezik az ingatlant.
Eladnák a lakásokat
Szollár Domokos kormányszóvivő a kétes értékű segítség bejelentésekor úgy kommentálta a felmerülő nehézségeket: mivel a T. Ház június 15-én fogadta el a törvényt – amely az ezt követő hatvanadik napon lépett életbe –, az önkormányzatoknak elég idejük volt, hogy felkészüljenek a változásokra. A kabinet a településeket hitelek felvételére ösztönzi. Szollár felhívta a figyelmet: a helyhatóságoknak lehetőségük nyílt arra, hogy kedvezményes, önrész nélküli hitelt vegyenek fel az árverezésre kerülő lakások elővásárlásához és bérlakássá tételéhez.
Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke úgy véli, az önkormányzatok örülnek, ha helyt tudnak állni, és biztosítani tudják a kötelező közszolgáltatásokat. – A lakhatási gondokat ezzel a megoldással kevés településen lehet orvosolni. A rengeteg bajba jutott ember közül elenyésző azok száma, akik időlegesen az önkormányzatoknál kaphatnak segítséget. A helyzet ugyanis az, hogy egyik koldusnak a másiktól kellene alamizsnát kérni, ami nyilvánvalóan nem működik – mutatott rá. Salgótarjánban remény sincs arra, hogy bárkinek is segíteni tudjanak, éppen a múltból örökölt önkormányzati bérlakások számának csökkentésén fáradoznak. – Három éve eladósodott helyzetben vettük át a várost, ráadásul több mint 1300 önkormányzati bérlakást örököltünk az előző ciklusból óriási kintlevőséggel. Évente több mint százmillió forint tartozást halmoznak fel a bérlők, ennek döntő része behajthatatlan tartozás lesz. Nekünk elsősorban arról kellett és kell gondoskodnunk, hogy a meglevő bérlakásokban lakók helyzetét kezeljük – hangsúlyozta Székyné Sztrémi Melinda, a nógrádi megyeszékhely első embere.
Lakbérre sem lesz pénz
Salgótarjánban lakásgazdálkodási koncepciót alkottak, eszerint a több mint 1300 lakásból eladnak legalább hétszázat, mert csak mintegy hatszáz lakásról tudnak gondoskodni. A többit elbontják, vagy felkínálják megvételre az ingatlanban lakóknak. – Éppen elegendő kínunk van az önkormányzati bérlakásokkal, nem tudunk további terhet vállalni. Amúgy sem hiszem, hogy ez lenne a megoldás, mert aki olyan helyzetben van, hogy hitelt nem tud fizetni, az lakbért sem tud vállalni – fűzte hozzá.
Továbbiak a 12. oldalon