Lehetetlen feladat előtt a települések

Hosszú sorokban álló segítségkérők, egyre tornyosuló, kérelmeket rejtő papírhalmazok, megfáradt ügyintézők, kétségbeesett településvezetők. Leginkább ez jellemzi az önkormányzatokat, amióta a kormány megadta a jogot – másként fogalmazva: kirótta az erkölcsi kötelezettséget –, hogy a települések felvásárolhassák a fizetésképtelen hitelesek ingatlanjait. Az egyébként is szűkös költségvetéssel küzdő helyhatóságok nehezen boldogulnak a jogtalan teherrel, s úgy vélik, a helyzet most ahhoz hasonló, mintha egyik koldus kérne segítséget a másiktól.

Mizsei Bernadett
2009. 09. 14. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nyilvános javadalmazás. Több önkormányzati cég vezetőjének eddig is nyilvános volt a fizetése, azokon a településeken pedig, ahol nem, ott szeptember 15-én eleget tesznek a közzétételre vonatkozó rendeletnek – derült ki az MTI országos összeállításából. A kormány rendeletben írta elő, hogy szeptember 15-ig nyilvánosságra kell hozni az állami és önkormányzati vállalatok vezető beosztású munkavállalóinak és a menedzserszerződéssel rendelkezőknek a fizetését, jutalmait, valamint a jogviszony megszüntetése esetére járó juttatásaikat is. Ezt követően minden évben az éves mérleg elfogadása után kell a frissített adatokat nyilvánosságra hozni. (MN)


Ki kellene írni az önkormányzatok épületére, hogy ez az a hely, ahonnan tovább már nem lehet passzolni az ügyeket – kezdte válaszát Gyimesi Endre, a Megyei Jogú Városok Szövetségének alelnöke, Zalaegerszeg polgármestere, amikor arról érdeklődtünk, hogyan élik meg az új törvény gyakorlati vonzatát. Hozzáfűzte: nem az önkormányzatok idézték elő a problémát, mégis tőlük várják a megoldást. Ismert, a Bajnai-kormány válaszul a számos bedőlt lakáshitelre, segítségnyújtásként az önkormányzatok részére elővásárlási jogot biztosított a fizetésképtelenné vált hitelesek lakásait illetően.
Nagylelkű ajánlat
Idén augusztus 21-től a helyhatóságok megvásárolhatják a területükön fekvő, kényszerárverezésre jutott ingatlanokat, amelyeket bérbe adhatnak a bajba jutott tulajdonosoknak addig, amíg nem rendeződik anyagi helyzetük. A nagylelkűnek tűnő lehetőség azonban több kérdést is felvet. Elsősorban azt, hogy akik hitelüket nem tudják fizetni, vajon képesek lesznek-e a – havi hiteltörlesztésnél ugyan alacsonyabb, de elenyésző költségnek semmiképp nem mondható – lakbért biztosítani. A szocialista vezetés nem ad választ arra sem, hogy az egyre kevesebb állami támogatásban részesülő önkormányzatok miből fedezik a kényszerű ingatlanvásárlást. Gyimesi szerint a helyzet annál is inkább elképesztő, hiszen az önkormányzatokat évről évre költségvetési elvonásokkal sújtják, most pedig újabb 120 milliárdos megszorítással riogatják őket. – Ennek ellenére azok az önkormányzatok, amelyek még nem adósodtak el teljesen, megpróbálnak segíteni az állampolgárokon. Ennek az a következménye, hogy a különböző osztályokon az ügyintézők készülnek ki mentálisan. Az emberek a hírverés következtében azt gondolják, az önkormányzatok tömegeknek tudnak segíteni, pedig ez már azért sem lehetséges, mert csak minden tizedik bajbajutott felel meg a kritériumoknak – mutatott rá Gyimesi. Zalaegerszegen szeptember 10-én 50 milliót különítenek el a költségvetés terhére, ám ebből maximum 7-8 lakást lehet megvenni. Az igénylők számát pedig nem lehet felmérni, mert a törvény értelmében az önkormányzatok csak akkor léphetnek fel, ha elárverezik az ingatlant.
Eladnák a lakásokat
Szollár Domokos kormányszóvivő a kétes értékű segítség bejelentésekor úgy kommentálta a felmerülő nehézségeket: mivel a T. Ház június 15-én fogadta el a törvényt – amely az ezt követő hatvanadik napon lépett életbe –, az önkormányzatoknak elég idejük volt, hogy felkészüljenek a változásokra. A kabinet a településeket hitelek felvételére ösztönzi. Szollár felhívta a figyelmet: a helyhatóságoknak lehetőségük nyílt arra, hogy kedvezményes, önrész nélküli hitelt vegyenek fel az árverezésre kerülő lakások elővásárlásához és bérlakássá tételéhez.
Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke úgy véli, az önkormányzatok örülnek, ha helyt tudnak állni, és biztosítani tudják a kötelező közszolgáltatásokat. – A lakhatási gondokat ezzel a megoldással kevés településen lehet orvosolni. A rengeteg bajba jutott ember közül elenyésző azok száma, akik időlegesen az önkormányzatoknál kaphatnak segítséget. A helyzet ugyanis az, hogy egyik koldusnak a másiktól kellene alamizsnát kérni, ami nyilvánvalóan nem működik – mutatott rá. Salgótarjánban remény sincs arra, hogy bárkinek is segíteni tudjanak, éppen a múltból örökölt önkormányzati bérlakások számának csökkentésén fáradoznak. – Három éve eladósodott helyzetben vettük át a várost, ráadásul több mint 1300 önkormányzati bérlakást örököltünk az előző ciklusból óriási kintlevőséggel. Évente több mint százmillió forint tartozást halmoznak fel a bérlők, ennek döntő része behajthatatlan tartozás lesz. Nekünk elsősorban arról kellett és kell gondoskodnunk, hogy a meglevő bérlakásokban lakók helyzetét kezeljük – hangsúlyozta Székyné Sztrémi Melinda, a nógrádi megyeszékhely első embere.
Lakbérre sem lesz pénz
Salgótarjánban lakásgazdálkodási koncepciót alkottak, eszerint a több mint 1300 lakásból eladnak legalább hétszázat, mert csak mintegy hatszáz lakásról tudnak gondoskodni. A többit elbontják, vagy felkínálják megvételre az ingatlanban lakóknak. – Éppen elegendő kínunk van az önkormányzati bérlakásokkal, nem tudunk további terhet vállalni. Amúgy sem hiszem, hogy ez lenne a megoldás, mert aki olyan helyzetben van, hogy hitelt nem tud fizetni, az lakbért sem tud vállalni – fűzte hozzá.
Továbbiak a 12. oldalon

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.