Lenyelték az áfát

A nagyon gyenge kereslet miatt a vártnál kisebb, ötszázalékos volt a drágulás üteme augusztusban. Legjobban az elektromos energia és a közszolgáltatások ára lódult meg, és a lakosság elszegényedése miatt a júliusban megemelt áfát a termelők és a kereskedők csak alig tudták érvényesíteni. Az alacsonyabb infláció miatt egyre nagyobb az esély egy újabb kamatcsökkentésre.

Elsősorban a lakossági kereslet összeomlása és az élelmiszerárak esése miatt voltak „csupán” öt százalékkal magasabbak az árak augusztusban, mint tavaly, holott a júliusi adóemelések ennél jóval magasabb inflációt indokolnának. Az áfa és a jövedéki adó növelése így a termelővállalatokat és a kereskedőket hozza nehéz helyzetbe, mivel saját profitjuk kárára nem tudták a pluszterheket érvényesíteni eladási áraikban. Az elmúlt hónap inflációs adatai azt mutatják, hogy főként a háztartási energia és a közszolgáltatások díjai drágultak, vagyis azok a területek, ahol az éles verseny hiánya miatt teljes egészében át lehetett hárítani az adóemeléseket a fogyasztókra. A jövedéki adó emelése is szinte teljes mértékben átszivárgott az eladási árakba: csaknem kilenc százalékkal drágultak a szeszes italok és a dohánytermékek. Elemzők szerint év végéig még hat százalékra pöröghet fel az infláció, ami elvileg lehetővé teszi a jelenleg nyolc százalékon álló jegybanki alapkamat további mérséklését. A régióban a második legmagasabbnak számító kamat szintjét akár már szeptemberben csökkentheti a jegybank monetáris tanácsa, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a forint árfolyamát veszélyeztető hatások ezt lehetővé teszik. Óvatosságra int ugyanakkor, hogy a nemzetközi befektetői környezet továbbra is igen bizonytalan, és bármikor kedvezőtlenebbre fordulhat, így fennáll a forint gyengülésének veszélye.
A távirati irodának nyilatkozó londoni elemzők év végére hét százalék alatti jegybanki kamatszintet valószínűsítenek. Figyelmeztettek, hogy a magyar vállalatok a gyenge kereslet miatt elvesztették árérvényesítő képességük jelentős részét. Ezt jelezte már az is, hogy a forint korábbi gyengülése sem ment át teljesen a fogyasztói árakba, mert az importőrök inkább nem hárították tovább az árfolyamveszteségből adódó többletköltségeiket.