Levélszarvas

Molnár Csaba
2009. 09. 14. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár sokan úgy gondolhatják, lezárult a nagy felfedezések, az új állat- és növényfajok leírásának kora, ez koránt sincs így, olvasható ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) nemrég kiadott jelentéséből. Az utóbbi tíz évben rengeteg olyan fajt találtak a Himalája keleti vonulatainak áthatolhatatlan erdőségeiben, amelyek eddig ismeretlenek voltak a tudomány számára. Ázsiának e tája igen változatos domborzati adottságokkal rendelkezik. Tibet nyolcezer métert is meghaladó hegycsúcsaitól a mély szurdokvölgyeken át a hegységrendszer lábánál elterülő Asszám (India északkeleti állama) esőerdővel borított síkságaiig a legkülönfélébb élőhelyeket találjuk, amelyek remek búvóhelyet nyújtanak a felfedezésre váró fajoknak. „Az erdő olyan sűrű, hogy csak a helyi vadászok tudására támaszkodhatunk. Sok fajt úgy fedeztünk föl, hogy az ott lakókat kérdeztük meg az általuk ismert állatokról, növényekről” – nyilatkozta a Scientific Americannek Jon Miceler, a WWF Kelet-Himalája-programjának vezetője.

353
fajt sorol fel a WWF tanulmánya, amelyet számos kutatóintézet eredményeinek összesítésével készítettek el. Az utóbbi évtizedben felfedezett fajok között 244 növényt, 16 kétéltűt, 16 hüllőt, 14 halat, 2 madarat, 2 emlőst és 59 gerinctelent találunk.

18
százalékkal nőtt így a Kelet-Himalájában honos ismert kétéltűek száma. Rajtuk kívül 10 ezer növénynek, 300 emlősnek, 977 madárnak, 176 hüllőnek és 269 halfajnak adnak otthont az erdőségek.

60–80
centiméter hosszúra nő mindössze a világ legkisebb ismert szarvasfaja, a Putao muntyák (Muntiacus putaoensis), amelyet 1997-ben fedeztek fel. Magassága alig éri el az 50 centimétert, súlya 12 kilogramm. A helyi vadászok „levélszarvasnak” nevezik, mert az elejtett állatot egyetlen nagyobb levélbe is be lehet csomagolni.

101
évig kellett várni, hogy újabb főemlősfajt fedezzenek fel a biológusok. Az indonéziai lakóhelye után Pagai-szigeti makákónak elnevezett majomfaj 1903-as leírása után 2004-ben találták meg a következőt Északkelet-Indiában. Az Arunachal makákó (amelynek neve ugyancsak élőhelyére utal) csak a tudósok számára volt ismeretlen. A helyi dirang monpa nép hosszú idő óta átkozza, mert dézsmálja a termést.

100 millió
éves a világ legrégebbi ismert, fosszilis gekkófaja, amely más szempontból nagyon is új, hiszen csak tavaly fedezték fel Mianmarban (Burmában). A gekkó farkát és más testrészeit a Jurassic parkból ismert módon őrizte meg egy megkövesedett borostyántömb. Csíkos volt a bőre, lábujjait pedig tapadós bőrfüggelékek borították, amelyek segítségével könnyűszerrel tudott sétálni függőleges felületeken is.

1068
új fajt fedeztek fel a Mekong folyó vízgyűjtő területén az utóbbi években a WWF tavalyi bejelentése szerint. Tehát a Kelet-Himalájában felfedezett több száz faj nem is számít kivételesen soknak. Ez azt jeleni, hogy Délkelet-Ázsiában hetente átlag két eddig ismeretlen fajt találnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.