Levélszarvas

Bár sokan úgy gondolhatják, lezárult a nagy felfedezések, az új állat- és növényfajok leírásának kora, ez koránt sincs így, olvasható ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) nemrég kiadott jelentéséből. Az utóbbi tíz évben rengeteg olyan fajt találtak a Himalája keleti vonulatainak áthatolhatatlan erdőségeiben, amelyek eddig ismeretlenek voltak a tudomány számára. Ázsiának e tája igen változatos domborzati adottságokkal rendelkezik. Tibet nyolcezer métert is meghaladó hegycsúcsaitól a mély szurdokvölgyeken át a hegységrendszer lábánál elterülő Asszám (India északkeleti állama) esőerdővel borított síkságaiig a legkülönfélébb élőhelyeket találjuk, amelyek remek búvóhelyet nyújtanak a felfedezésre váró fajoknak. „Az erdő olyan sűrű, hogy csak a helyi vadászok tudására támaszkodhatunk. Sok fajt úgy fedeztünk föl, hogy az ott lakókat kérdeztük meg az általuk ismert állatokról, növényekről” – nyilatkozta a Scientific Americannek Jon Miceler, a WWF Kelet-Himalája-programjának vezetője.

353
fajt sorol fel a WWF tanulmánya, amelyet számos kutatóintézet eredményeinek összesítésével készítettek el. Az utóbbi évtizedben felfedezett fajok között 244 növényt, 16 kétéltűt, 16 hüllőt, 14 halat, 2 madarat, 2 emlőst és 59 gerinctelent találunk.

18
százalékkal nőtt így a Kelet-Himalájában honos ismert kétéltűek száma. Rajtuk kívül 10 ezer növénynek, 300 emlősnek, 977 madárnak, 176 hüllőnek és 269 halfajnak adnak otthont az erdőségek.

60–80
centiméter hosszúra nő mindössze a világ legkisebb ismert szarvasfaja, a Putao muntyák (Muntiacus putaoensis), amelyet 1997-ben fedeztek fel. Magassága alig éri el az 50 centimétert, súlya 12 kilogramm. A helyi vadászok „levélszarvasnak” nevezik, mert az elejtett állatot egyetlen nagyobb levélbe is be lehet csomagolni.

101
évig kellett várni, hogy újabb főemlősfajt fedezzenek fel a biológusok. Az indonéziai lakóhelye után Pagai-szigeti makákónak elnevezett majomfaj 1903-as leírása után 2004-ben találták meg a következőt Északkelet-Indiában. Az Arunachal makákó (amelynek neve ugyancsak élőhelyére utal) csak a tudósok számára volt ismeretlen. A helyi dirang monpa nép hosszú idő óta átkozza, mert dézsmálja a termést.

100 millió
éves a világ legrégebbi ismert, fosszilis gekkófaja, amely más szempontból nagyon is új, hiszen csak tavaly fedezték fel Mianmarban (Burmában). A gekkó farkát és más testrészeit a Jurassic parkból ismert módon őrizte meg egy megkövesedett borostyántömb. Csíkos volt a bőre, lábujjait pedig tapadós bőrfüggelékek borították, amelyek segítségével könnyűszerrel tudott sétálni függőleges felületeken is.

1068
új fajt fedeztek fel a Mekong folyó vízgyűjtő területén az utóbbi években a WWF tavalyi bejelentése szerint. Tehát a Kelet-Himalájában felfedezett több száz faj nem is számít kivételesen soknak. Ez azt jeleni, hogy Délkelet-Ázsiában hetente átlag két eddig ismeretlen fajt találnak.