Már a kenyeret is kölcsönökből vesszük

Lassan már a kenyeret is kölcsönből veszik a hitelkártya-tulajdonosok, miközben alaposan beleragadnak az adósságba. A könnyen hozzáférhető kölcsön sokakat elcsábít, ám az ügyfelek egy része csak késve, vagy egyáltalán nem tudja visszafizetni tartozását. Ugyanakkor az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint 2009 végén ismét könnyebbé válhat a bankhitelek felvétele.

Minden lehetőséget megragadnak az emberek, hogy betömjék a családi költségvetés réseit. Ha nem megy hagyományos hitelből, más megoldásokat választanak. Ezek közé tartoznak a hitelkártyák terhére felvett kölcsönök, amelyekkel szintén egyre több probléma akad. A bankok tapasztalatai szerint a hitelkártya-tulajdonosok közül egyre kevesebben tudják visszafizetni az adósságukat. Bár pontos számok nem láttak napvilágot erről, a szakemberek szerint a késve, vagy egyáltalán nem fizetők aránya valahol tizenöt százalék körül lehet. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett fedezet nélküli hitelek körében a hitelkártyásoknál a leggyakoribb az elmaradás.
Barabás Gyula, a Magyar Hitelszövetség elnöke lapunknak elmondta: egy évvel ezelőtt még bőven tíz százalék alatt volt a késve fizető kártyatulajdonosok aránya, tehát jelentős növekedésnek lehetünk tanúi. A szakember úgy látja, hogy a tartozások halmozódása már csak azért is rossz hír, mert a hitelkártyáról leemelt kölcsönből az emberek általában nem tartós eszközöket vásárolnak, hanem a megélhetésükhöz hiányzó pénzt pótolják belőle. – Később azonban nagyon megégetik magukat, mert a kamatmentes időszak túllépése után az adósság rohamosan növekszik – közölte Barabás Gyula. A szakember szerint a törleszteni képtelen adósok egy része kiskapukat keres, például másik bankszámlát nyit, és átirányítja a fizetését, hogy a bank ne vonhassa le belőle a tartozást. Ez azonban nem jelent megoldást a problémára, mert a tartozásra folyamatosan rakódik rá a kamat, hatalmasra duzzasztva az elmaradást – közölte az elnök.
Mindeközben az Egyesült Államokban folyamatosan csökken a hitelkártyák száma. A Pénzcentrum.hu értesülése szerint az ügyfelek egyrészt a hitelkártyákhoz kapcsolódó feltételrendszer szigorítása miatt pártoltak el a plasztiklapocskáktól, másrészt a válság miatt sokan óvatosabbá váltak, és inkább csak addig nyújtózkodnak, ameddig a takarójuk ér.
A hitelkártyáknál jóval nagyobb összegű kölcsönöktől, például lakás- és szabad felhasználású hitelektől mindeközben óvakodik hazánk lakossága. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb számaiból kiderül, hogy a háztartások forinthitel-állománya 16,6 milliárd forinttal növekedett, a devizahiteleknél viszont 155,3 milliárd forintos állománycsökkenés ment végbe júliusban. A teljes állományon belül legnagyobb súlylyal bíró svájcifrank-alapú hitelek állománya már negyedik hónapja csökken.
Az összes tartozáson belül a háztartások lakáshiteleinek értéke az euróalapú kölcsönöknél enyhén emelkedett, a forintalapúaké kismértékben csökkent, míg a svájcifrank-alapúaké az előző havi, nagyon alacsony szinten maradt – derül ki az MNB számaiból. A jegybank adatai szerint júliusban a lakáscélú hitelek állománya 3876 milliárd forint volt, szemben a júniusi 3936 milliárd forinttal. A háztartások lakáscélú forinthiteleinek állománya júliusban 1514,1 milliárdot, míg az előző hónapban 1513,5 milliárd forintot tett ki. Az euróalapú lakáshitelek állománya – a júniusi 131,4 milliárd forintról – júliusban 144,1 milliárd forintra nőtt. Az egyéb devizában felvett lakáscélú hitelek július végi állománya 2215,3 milliárd forintra csökkent a júniusi 2289,6 milliárd forintról.
A Magyar Hitelszövetség elnöke szerint a svájcifrank-alapú hitelek összegének jelentős csökkenése mögött az áll, hogy már alig lehet hozzáférni ezekhez a konstrukciókhoz, ezért az emberek inkább az euróalapú kölcsönök felé fordultak. Barabás Gyula úgy látja, hogy az emberek bizalmatlansága csak lassan oldódik majd, ezért nem valószínű, hogy hitelfelvételi hullám várható a közeljövőben. Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese ugyanakkor úgy gondolja, hogy az év második felében megállhat a lakossági hitelpiac szűkülése. A távirati irodának nyilatkozó szakember közölte: a háztartások hitelfelvétele 2009 első öt hónapjában – a korábbi mintegy öt százalékról – a GDP egy százaléka alá esett. A forinterősödés, a jegybanki kamatvágások ugyanakkor jó alapot adnak arra, hogy az év hátralévő részében a lakossági hitelpiac fokozatos élénkülésére lehessen számítani – tette hozzá Kovács Antal.