Napi sajtószemle

DIE WELT
Trianoni utórezgések címmel közöl kommentárt az 1919-es párizsi békekonferencián született megállapodás hatásairól tegnap a konzervatív német napilap magyar származású publicistája. Krisztina Koenen az alcímben azt emeli ki: az 1919-es határmegvonás még ma is felbőszíti a magyarokat. Idézi az egykori brit miniszterelnököt, David Lloyd George-ot, aki a békekonferencia idején kijelentette: soha nem lesz béke Dél-Európában, ha a most létrejövő kis államok mindegyikében jelentős számú magyar kisebbség él. Koenen szerint „prófétai szavak” ezek a legutóbbi szlovák–magyar konfliktus fényében, amely annak nyomán robbant ki, hogy a magyar államfőt nem engedték be Szlovákiába. A múlt hónapban fogadták el Szlovákiában a megszigorított nyelvtörvényt, amely tovább korlátozza a magyar nyelv használatát. A szélsőségekre hajló jobboldali-nacionalista Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Ján Slota pedig előszeretettel nevezi a magyarokat „rákos daganatnak a szlovák nemzet testén”. A publicista szerint aligha tör ki háború a következő időszakban Magyarország és szomszédja között. Ám az ország megsértett öntudatával – a nagyon hasonló helyzetben lévő államok által közrefogva – a nyugtalanság veszélyes gócpontja marad. Mivel minden érintett tudatában van a határvonal egykori meghúzásának igazságtalanságával, ezért mindenütt nagy a belpolitikai kísértés arra, hogy a nemzeti kérdéssel szavazókat szerezzenek. Épp ezért kellene mind az Európai Uniónak, mind az egyes tagállamoknak óvakodniuk attól, hogy ebben a konfliktusban egyes országok mögé álljanak. Ez ugyanis már Trianonban is katasztrófához vezetett.


RADIO VATICANA
A budapesti Varga János plébános a pekingi Tienanmen téri zavargások vérbefojtásának 20. évfordulójára emlékező rimini találkozón interjút készített a vatikáni rádió számára Harry Wu kínai emberi jogi aktivistával, akit annak idején azért ítéltek életfogytiglani börtönbüntetésre, mert tiltakozott Magyarország 1956-os szovjet inváziója ellen. Az akkor 19 éves férfi szavaiból kiderült, hogy az 1956-os forradalom megítélése milyen ellentmondást váltott ki Kínában. Amikor aztán egy nyilvános pártfórumon azt mondta, hogy Magyarország lerohanása a szovjet Vörös Hadsereg részéről sérti az internacionalizmust, a hatóságok célkeresztjébe került. „Maga egyet ért a burzsoá osztállyal. Ráadásul katolikus. A katolikus vallás teljesen el van törölve. A burzsoá osztály pedig a kommunista forradalom célpontja. Maga tehát a kommunizmus ellen beszél, és ellenforradalmi tevékenységet folytat” – hangzott a pártfunkcionáriusok vádja, mely nyomán 19 évet töltött különböző táborokban. Szabadulását követően 1985-ben emigrált az Egyesült Államokba.