FT.com
Kelet-Közép-Európában a kommunizmus bukása után egy lenyűgöző érv a régió európai uniós integrációja mellett az volt, hogy a prosperitás, a demokrácia és a mindennapos többoldalú együttműködés tapasztalata enyhíti majd a nemzeti és etnikai feszültségeket. (…) A Szlovákia és Magyarország közötti feszültségek múlt hónapban történt fellobbanása azonban csak bizonyítékul szolgálnak a bővítéstől mindig is idegenkedő, azt súlyos politikai, történelmi hibának tartó nyugat-európaiak számára, hogy ezek a remények teljességgel megalapozatlanok, elhamarkodottak voltak. Ami még ennél is roszszabb: megerősíti őket abban a hitükben, miszerint a két ország befogadásával 2004-ben csak annyit ért el az Európai Unió, hogy egy kellemetlen vírust engedett be saját határain belülre – olvasható a brit pénzügyi napilap internetes változatának Brussels Blog című naplójában. A szerző szerint a szlovák–magyar diplomáciai vita a pozsonyi kormány azon döntésével kezdődött, hogy megtagadta Sólyom László belépését Szlovákia területére. Tony Barber megjegyzi, „vannak ultranacionalista elemek Szlovákiában, még az ország koalíciós kormányában is vannak képviselői. Összességében azonban Szlovákia magabiztosabb államiságában. Tavaly csatlakozott az eurózónához, és nem áll érdekében, hogy instabilitást okozzon a régióban”.
Antiszemita tartalmak miatt törölt bejegyzéseket a Grok, Elon Musk chatbotja
