Napi sajtószemle

The American Conservative
A lényegre tapintott rá George Friedman, amikor elemzésében (ismertetve a 2009. 08. 27-i lapszemlében) arra a következtetésre jutott, hogy alapjaiban nem fog változni az amerikai külpolitika, s ezen belül az orosz viszonyban meghirdetett reset (újraindítás) is inkább csak a clintoni politika felélesztését jelenti, állapítja meg cikkében a George W. Bush intervenciós külpolitikájával szemben következetesen kritikus amerikai konzervatív magazin elemzője. Daniel Larison egyetért a Stratfor igazgatójával, hogy az amerikai szakértők és tanácsadók új nemzedéke Oroszország kapcsán elsősorban a kilencvenes években szerzett saját tapasztalatából kiindulva megszokta, hogy az egykori nagy vetélytárs gyenge, politikája passzív. Így aztán kizárólag agresszív viselkedésként, birodalmi törekvésként képes értelmezni minden moszkvai ellenállást s törekvést a határozott érdekérvényesítésre. Larison még megjegyzi, jó lenne, ha az amerikai adminisztrációban tudatosulna, hogy a 20. század utolsó évtizede nemcsak Oroszország, hanem az egész világ tekintetében kivételesnek tekinthető, s a jövő teljesen mást hoz.

The Washington Times
Washington elárulja Varsót és Prágát, kommentálja szerkesztőségi cikkében az amerikai konzervatív napilap azokat a minap felröppent híreket, amelyek azt valószínűsítik, hogy az Obama-adminisztráció leveszi a napirendről a rakétavédelmi rendszer közép-európai telepítését. A lap szerint e Moszkva érzékenységét figyelembe vevő esetleges döntés megrendíti az Egyesült Államokba vetett bizalmat, kétségessé teszi az „új Európa” és Washington szövetségét, bátorítja Iránt, árt az amerikai nemzetbiztonságnak, s nem utolsósorban távolítja Amerikát a globális vezető szereptől.

Radio ZET
Csalódottan vette tudomásul a lengyel közvélemény, hogy a II. világháború kitörése 70. évfordulójának megemlékező eseményein az Egyesült Államok a vártnál alacsonyabb szinten képviselteti magát. Mint a népszerű rádióállomás hírül adta, néhány napja még Varsóban azt találgatták, vajon Joe Biden alelnök vagy Hillary Clinton külügyminiszter jön-e, Washington nevében azonban csak William Perry, a Clinton-kormány egykori védelmi minisztere lesz ott tíz ország állam- és kormányfője, köztük Angela Merkel és Vlagyimir Putyin mellett a Westerplattén. A döntést az ellenzék a kormány vereségeként értékeli.

EuropeanVoice.com
Az egymásra mutogatás nem segíti a történelmi konfliktusok tisztázását, s a háborúk szégyenteljes epizódjainak egymáshoz hasonlításának sincs sok értelme, mint ahogy az elvitathatatlan bűnök felemlegetésén sem szabad megsértődni, állítja a második világháború kirobbanásának évfordulóján várható politikai viták kapcsán az uniós ügyekkel foglalkozó hetilap.