Obama elnök üzenete a klímaváltozásról

Holnap, szeptember 22-én, az ENSZ 64. közgyűlését megelőző napon, Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke beszédet mond a világ vezetői előtt a New York-i klímaváltozásról rendezett ENSZ-csúcstalálkozón. Ezekben a percekben is azon dolgoznak a világ nemzetei, hogy kidolgozzák egy új, nemzetközi megállapodás kereteit a klímaváltozás megállítására. A klímaváltozás napjaink egyik legnagyobb kihívása. Hatása már nyilvánvaló, következményei súlyosak. A sarkvidéki jégtömbök olvadása a vártnál is gyorsabban megy végbe. A grönlandi jégtakaró összehúzódik. A tengerek vízszintje várhatóan magasabbra emelkedik, mint azt jósolták. A vízkészleteket pedig egyre nagyobb mértékben veszélyeztetik mind az olvadó gleccserek, mind az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint a szárazságok és árvizek. Ezek a változások nemcsak a környezetet, hanem a biztonságot és a stabilitást is veszélyeztetik. A tudomány üzenete egyértelmű és nyers: minden országnak együtt kell dolgoznia a klímaváltozás megállítása érdekében, és a cselekvés nem halogatható tovább!
Obama elnök felismerte, hogy az Egyesült Államoknak vezető szerepet kell vállalnia a klímaváltozás elleni küzdelemben. Amerikának mint a világ eddigi legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátójának a felelőssége tagadhatatlan. Tisztában vagyunk vele, hogy anélkül, hogy csökkentenénk a kibocsátás mértékét Amerikában, nem lehetséges megfordítani a klímaváltozást. Éppen ezért az Egyesült Államok a változások élére áll, és felépít egy XXI. századi, tiszta energiára épülő gazdaságot. A klímaváltozás tekintetében Obama elnök új irányba indítja el Amerikát. Az elnök felkérte az Egyesült Államok kongresszusát, hogy dolgozzon ki egy átfogó, a tiszta energiák felhasználására vonatkozó szabályozást annak érdekében, hogy a 2005-ös szinthez képest 2020-ra 14 százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása, 2050-re pedig 83 százalékkal. A törvénytervezetet már elfogadta a képviselőház, és most fogja tárgyalni a kongresszus. Az elnök gazdaságélénkítő csomagja több mint 800 milliárd dollárt irányoz elő tiszta energiákra. Ezenkívül a közelmúltban a gépkocsikra bevezetett új amerikai szabványok is előmozdítják majd a benzintakarékosságot és csökkentik a kibocsátást.
Környezetvédelmi szempontból az EU és az Egyesült Államok klímacsomagjai hasonlók, és a tudományosan megalapozott kibocsátáscsökkentést irányozzák elő. Ahelyett, hogy az EU és az Egyesült Államok klímapolitikája közötti elhanyagolható különbségekről vitáznánk, sokkal fontosabb, hogy együtt dolgozzunk a gazdaságilag egyre jelentősebbé váló országok ellenőrizetlen kibocsátásnövekedésének megelőzésén.
Ha azt akarjuk, hogy bolygónk biztonságos és élhető maradjon, minden kibocsátó országnak össze kell fognia és határozottan kell cselekednie. Nincs más módja a klímaváltozás megállításának – a Nemzetközi Energiahivatal becslése szerint a jövőben az üvegházhatású gázok kibocsátásának 97 százaléka a fejlődő világban keletkezik majd!
Az Egyesült Államok globális stratégiát követ a klímaváltozás elleni küzdelmében, az ENSZ klímaváltozásról szóló keretegyezményének (UNFCCC) tárgyalási folyamatában, a Legnagyobb Gazdaságok Energia- és Klímafórumán és a kétoldalú kapcsolatokban egyaránt.
Ahhoz, hogy erőteljes nemzetközi megállapodások szülessenek, és a klímaváltozásra végre hatékony válaszokat tudjunk adni, minden országnak őszintén el kell magát köteleznie. A fejlett országoknak pedig lényegesen kell csökkenteniük abszolút értelemben vett kibocsátásukat 2020-ra egy 2005-ös, illetve 1990-es alapértékhez viszonyítva. A legnagyobb fejlődő országoknak pedig arra kell törekedniük, hogy relatív kibocsátásuk csökkenjen 2020-ra, az úgynevezett szokásos üzletmenethez viszonyítva. A többi fejlődő országnak arra kellene törekednie, hogy alacsony széndioxid-kibocsátásra épülő növekedési terveket dolgozzanak ki, természetesen a megfelelő pénzügyi és technológiai segítséggel, ha szükséges, hogy növekedésük hosszú távon is fenntartható legyen. Fontos tehát, hogy az új megegyezés ne akarja arra kényszeríteni a fejlődő országokat, hogy elfojtsák növekedési és fejlődési potenciáljukat.
A klímaváltozásról szóló új megállapodásnak tehát végső soron nem pusztán a szén-dioxid-kibocsátás korlátozásáról kell szólnia, hanem arról, hogyan léphet a világ a fenntartható fejlődés útjára. Csak a tiszta energiák preferálásán át vezet út a fenntartható fejlődés irányába. Azért, hogy könynyebb legyen elindulni ezen az úton, a legfejlettebb országoknak meg kell osztaniuk a többiekkel a rendelkezésükre álló legmodernebb technológiákat. Ha mindannyian együtt dolgozunk, sikerülhet létrehoznunk egy tiszta energiára épülő globális gazdaságot, nagyszerű lehetőségeket teremtve, amelyek befektetéseket ösztönöznek és gazdasági fejlődést generálnak, új munkahelyeket hoznak létre szerte a világon.
Az Egyesült Államok álláspontja egyértelmű egy erőteljes nemzetközi megegyezés mellett, és biztos vagyok benne, hogy ha a többi ország is ezt akarja, együtt választ tudunk adni a klímaváltozás kihívására.

A szerző a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője