Rengetegen munka nélkül Szlovákiában

A szlovák lapok már csak gúnyosan vagy némi nosztalgiával írnak arról, hogy egy évvel ezelőtt még „tátrai tigrisnek” tartották Szlovákiát kiváló gazdasági eredményei miatt. A szakértőket a bruttó hazai termék (GDP) 5,5 százalékos zuhanása aggasztja (a múlt évet Szlovákia 6,4 százalékos növekedéssel zárta), a polgárokat viszont az országos munkaügyi központ adatai rémisztik leginkább: az év első hét hónapjában 217 ezren vesztették el munkájukat az országban, amivel 355 800-ra emelkedett a munkanélküliek száma. A 12,07 százalékosra nőtt munkanélküliségi arány ötéves negatív csúcsnak felel meg Szlovákiában.
A munkaerő-piaci helyzet az év végéig tovább romlik – erre Ján Sihelsky, a munkaügyi központ igazgatója „figyelmezteti” a közvéleményt. A munkáltatók előzetes jelentése szerint az év végéig további tömeges elbocsátásokra kell számítani, összesen 17 000 munkahely szűnik meg, miközben „a szeptemberi hónap lesz a legrosszabb. A nyári szünidő befejeztével akkor jelentkeznek majd munkáért a szakközépiskolát és szakmunkásképzőt végzett fiatalok. A mintegy hetvenezer pályakezdőnek akár az egyharmada, 23-24 ezer fiatal folyamodhat munkanélküli-segélyért” – állítja az igazgató, vagyis a szakemberek számítása szerint a munkanélküliek száma meghaladhatja a négyszázezret, tehát a következő évet az ország 14 százalékos munkanélküli-aránnyal kezdheti.
Független szakértők szerint a helyzet még ennél is rosszabb a szlovákiai munkaerőpiacon. Arra figyelmeztetnek, hogy a Csehországból, Nagy-Britanniából és Magyarországról visszatérő munkavállalók mintegy százezres tömegének még csak a törtrésze jelentkezett a munkaközvetítő központokban, többségük a végkielégítésből él, és bízik abban, hogy visszamehet dolgozni külföldre. Egy másik jelentős részük viszont a betegbiztosítás lehetőségét használja ki, vagyis gyógyíttatja a korábban elhanyagolt betegségét, amire a szlovák törvények szerint egy évig van lehetőség, addig jár a munkavállalóknak a betegbiztosítási segély. Emellett a kormány „üzemen belül” tartott mintegy negyvenezer munkanélkülit. A Fico-kabinet ugyanis tavasszal felajánlotta a nagyobb cégeknek, hogy amennyiben a válság miatt feleslegessé vált munkaerőt nem bocsátja el, minden járulékot magára vállal az állam. A statisztikai hivatal jelentése szerint az első fél évben kétszáz üzem élt a lehetőséggel, és mintegy negyvenezer emberre kért ilyen jellegű támogatást az államtól.
A munkaerőpiacon kialakult áldatlan helyzet a legerőteljesebben az egészségügyi biztosítóknál csapódott le, s úgy tűnik, a magyar kormány által két éve még példaértékűnek mondott több-biztosítós rendszer „kétpilléres rendszerré” zsugorodik. A kormány még júniusban eldöntötte, hogy a két, százszázalékos állami tulajdonban lévő biztosítót – az általánosat és a közöset – összevonja. Richard Rasi egészségügyi miniszter a múlt héten be is jelentette, az összevonást december 31-ig befejezik. A múlt héten a két magántőkén nyugvó biztosító jelentette be az összesen mintegy 1,5 millió biztosítottjának, hogy a jobb szolgáltatások érdekében ők is „házasodnak”, vagyis az Apollo és a Dovera egyesül.