Sok a nem behajtható követelés

Megháromszorozódott a cégek leírási vesztesége, s egyre több a behajthatatlan követelés – mutatja a Direktinfo friss felmérése, amely szerint az átlagos fizetési késedelem immár meghaladja a 110 napot.

Az előzetesen vártnál is ijesztőbb eredménnyel zárult a követeléskezeléssel foglalkozó Direktinfo Kft. vizsgálata, amelynek elsődleges célja a fizetésképtelenséggel összefüggő tényezők felkutatása volt. A tegnap közzétett felmérés – amely egy éven keresztül ezer céget vett górcső alá – megállapította: a tavalyi, átlagosan másfél százalékos leírási veszteség idén öt százalék fölé nőtt a hazai cégek körében, azaz drasztikusan megugrott a behajthatatlan kintlevőségek állománya. A negatív rekorddal kapcsolatban a követeléskezelő cég ügyvezetője, Csatlós Csilla arra hívta fel a figyelmet, hogy a beszállítók jelentős része mostanra felélte tartalékait, vagy annak erősen a vége felé jár, így ha nem történik kedvező fordulat az elővigyázatosság terén, a veszteség jövő tavaszra a hét százalékot is elérheti.
Az adatok elemzése során a szakértők egy másik aggasztó jelenségre is felfigyeltek. A csődeljárás lehetőségeinek kihasználása nélkül, automatikus felszámolás vagy egyéb eljárás alá került azoknak a társaságoknak a 62 százaléka, amelyek legalább két szállítónak tartoznak 90 napnál régebben. A körbetartozási lánc tehát egyre több céget ránt magával, ráadásul egy olyan üzleti környezetben, ahol a friss kimutatás értelmében az átlagos fizetési késedelem meghaladja a 110 napot.
Mindeközben az RSM DTM Hungary Zrt. is nyilvánosságra hozott egy kimutatást, amely szerint a magyarországi telephely nélkül tevékenykedő külföldi cégek összforgalma immár több ezer milliárd forintra rúg, s a társaságok száma évről évre gyarapszik. A tendencia egyik oka, hogy az így működő vállalkozások nem alanyai a magyar társasági adónak, vagyis az itteni nyereségük után is külföldön fizetik meg az adót. Az érintett cégek mindössze pénzügyi képviseletet tartanak fent hazánkban, ez a nemzetközi vállalatok, vállalatcsoportok körében egy régóta és rendszeresen alkalmazott adóoptimalizálási technika. Az RSM kimutatása szerint a letelepedés nélküli gazdasági jelenlét előnyeit jelenleg 1800-2000 külföldi cég élvezi hazánkban. Nem véletlenül, hiszen a társaságok cégformáját és az adott ország adószabályait összevetve megállapítható: az érintettek közel 75 százaléka a magyarországinál kevesebb társasági adót fizet itteni tevékenysége után – a székhelye szerinti államban.