A pályázati rendszer nem jól működik, és megvannak a vámszedői is – fogalmazott Sólyom László köztársasági elnök Tarnabodon, az Értékőrző tájak és emberek Magyarországon elnevezésű országjárásának utolsó előtti állomásán. A Bükki Nemzeti Park illetékességi területén fekvő, nyolcvan százalékban romák lakta településen az államfő annak kapcsán bírálta a pályázatok struktúráját, hogy a községben szembesült a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) és a falu közös nehézségeivel; ezt megelőzően pedig találkozott a térség polgármestereivel, akik ugyancsak a rendszer hibáiról panaszkodtak Sólyom Lászlónak.
– A tanúságokat le kell vonni az államnak is – figyelmeztetett a köztársasági elnök. Sólyom László kitért rá: a pályázati pénzekhez sokszor hosszas procedúra után jutnak csak hozzá az önkormányzatok, így gyakran mire megérkezik a pénz, már okafogyott az eredeti cél. További probléma forrásának jelölte meg, hogy a kiírási feltételeket sem könnyű teljesíteniük a településeknek.
Az államfő örömének adott hangot annak kapcsán, hogy az MMSZ kezdeményezései (hajléktalanokat befogadó községek, középületek élettel való megtöltése) révén „lehet még életet lehelni a falvakba”. Ugyanakkor sajnálkozott amiatt, hogy manapság meglehetősen kevés helyen lehet hasonló példákkal találkozni.
Sólyom László elnöki mandátuma során immár kilencedik alkalommal keresett fel egy nemzeti parkot. Háromnapos látogatását pénteken kezdte, amikor a Bükkben tett háromórás túrát a nemzeti park munkatársainak kalauzolásával. Másnap felkereste a park oktatóközpontját Felsőtárkányban, ahol betekinthetett a terület működésébe, valamint találkozott helyi mesterekkel, faragókkal, üvegfestőkkel, csuhékészítőkkel és Szabó György füvesemberrel.
A köztársasági elnök megismerkedett a visontai Mátrai Erőművel is, ahol aggodalmát fejezte ki a környezetet erősen szennyező, jobbára lignitet égető technológiával kapcsolatban.
Szombaton Parádfürdőn találkozott a Nagycsaládosok Országos Egyesületének képviselőivel, később pedig fogadást adott a térség országgyűlési képviselőinek, a megyei közgyűlés vezető tisztségviselőinek, intézményvezetőknek, a történelmi egyházak vezetőinek és a térségi civil szervezetek képviselőinek a tiszteletére.
Vasárnap Sólyom László ellátogatott Ipolytarnócra, ahol, miután megtekintette a több millió éves geológiai maradványokat, tájékozódott a regionális magyar–szlovák együttműködési lehetőségekről. – Megnyugtattak a határ két oldaláról érkezett polgármesterek, hogy ami a nagypolitikában folyik a két ország viszonyában, az térségi szinten nem tapasztalható – jelentette ki az államfő a Regionális határ menti együttműködések elnevezésű találkozót követően. – Az átfogó, határokon átnyúló, alulról induló összefogásoknak van jövője – célzott a magyarországi és felvidéki falvak közös terveire, így két új Ipoly-híd építésére, a Párkánytól Losoncra tartó vasúti összeköttetésre, valamint a határ két oldalán száz községet magába foglaló, a megvalósulás végső stádiumába lépett Nógrád–Novohrad Geoparkra.
Tiltakozás Bükkzsércen. „Ez még a mi hazánk, de ilyen elnökkel meddig?” és „Gyáva elnöknek nincs hazája” feliratokkal fogadta volna a Jobbik Sólyom Lászlót Bükkzsércen, a rendőrség azonban nem engedte a tízfős csoportnak a táblák felmutatását. Amint azt Boros Béla, a párt Heves megyei alelnöke kifejtette, azért akarták az államfőt kritikával illetni, mert a közelmúltban Berlinben úgy fogalmazott, hogy „a parlamenti pártok mindegyike elzárkózik a Jobbikkal való együttműködéstől”. A tüntetők kifogásolták azt is, hogy a környéket kitakarították az elnök érkezése alkalmából. – Sólyom László nem láthatja a valóságot? – kérdezték.
Megdöbbentő adatok láttak napvilágot a migránsbűnözésről
