Magyarország második legnagyobb tavának felszínén továbbra is uralkodó hínárfajta a sulyom, a több mint 140 mocsári és hínárnövényzet között. Noha külföldön kuriózumnak számít, a Tisza mentén és a Tisza-tavon őshonos ez a tüskés vízinövény, amely igen agresszívan terjed az ideális életfeltételek miatt. Elburjánzását évenkénti visszavágással kell megakadályozni. Fokozottan védett státusa miatt ehhez a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságának engedélye kell, s a növény féken tartása rendkívül költséges. Lapunk úgy tudja, egy hektáron a súlyom visszavágása – a terület fertőzöttségétől függően – akár 170-200 ezer forintba is kerülhet, s több ezer hektáron is szükség lenne a mechanikus védelemre. Ott, ahol a növény sűrű telepeket alakít ki, a vizet elzárja a fénytől és oxigéntől, és kiszorítja a korábbi élővilágot. Hosszú távon ez elalgásodáshoz vezethet.
A 127 négyzetkilométer kiterjedésű Tisza-tó kizárólag állami tulajdonban van, s a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak a költségvetésből ráeső részéből kell kigazdálkodnia a visszavágáshoz szükséges pénzt. A gazdasági helyzet romlásával az erre fordítható öszszegek is csökkentek. Egyesek szerint már az elmúlt években sem jutott elég pénz erre a fontos műveletre. Fejes Lőrinc, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnöke szerint ugyanakkor hiába fordítanak évente több millió forintot a sulyom terjedésének lassítására. Mivel ideálisak a növénynek a környezeti feltételek, szaporodni fog. Biológiai egyensúlyról akkor beszélhetünk, ha hatvan-negyven százalékos a nyílt víz és a vízinövények által benőtt területek aránya. Ilyet a Tisza-tavon legutóbb a kilencvenes években mértek.
Fejes Lőrinc elismerte, hogy habár ez az arány még nem érte el az ötven-ötven százalékot, a korábbiaknál nagyobb felületet borít be a mocsári és hínár növényzet. Hozzátette, nem szabad semmibe venni a természet önálló szabályozó- erejét. A tó két területén ugyanis több évtizedes jelenlét után eltűntek a sulyomtelepek. Ennek okát jelenleg biológusok vizsgálják – mondta a szakaszmérnök.
A sulyom, avagy közismertebb nevén a vízi gesztenye sokáig a szegények eledelének számított. A tüskés termést főzve vagy sütve csemegeként ették, a lisztjéből még kenyeret is sütöttek, s levélzetével a lovakat etették. Akkor veszített jelentőségéből, amikor Mária Terézia kötelezővé tette a krumpli termelését. Ennek ellenére elvétve ma is hozzá lehet jutni a tó környékén lévő vendéglőkben, s Fejes Lőrinc szerint igen finom. Úszólevél-lemeze rombusz alakú, nyele úszóhólyagos, bőrnemű, elől durván fogas. Az alámerült levelek fésűsen szeldeltek. A virágok a levélrózsa leveleinek hónaljában képződnek, rövid nyelűek, fehér szirmúak. Szeptemberre érik be a növénynek a kettő-négy hegyes szarvat, a csúcsán pedig koronát viselő termése. Virágzása július végére – augusztus elejére esik. Védett státusa miatt egy tő eltávolításáért kétezer forintos büntetés is kiróható.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
