Toldi farkasai Budakeszin

Aranysakálkölykökkel is bővült a Budakeszi vadaspark. Habár korábban hazánkban már kihalt fajnak számított az Arany János Toldijából is ismert nádi farkas, mára az ország egyes régióiban ismét hatalmas állományról tudnak a vadőrök.

Egy hím és egy nőstény aranysakál (Canis aureus) kölyök érkezett a közelmúltban a Budakeszi vadasparkba – tudta meg lapunk Bene Zsolttól, az állatkert igazgatójától. A testvérpár hat hónappal ezelőtt a Szegedi vadasparkban látta meg a napvilágot. Az igazgató elmondta, hogy az állatkertek közti jó együttműködés bizonyítéka, hogy Budakeszire kerültek a ragadozók.
Az aranysakál, amely toportyánként, csikaszként, illetve népi nyelven nádi farkasként is ismert, ékes példája a fajok terjedésének – véli az igazgató. Alapvetően Észak-Afrikában őshonos, ám az európai kontinensen is egyre elterjedtebb. Habár a 19-20. században mifelénk még igen gyakoriak voltak, a 1980-as évek végére szinte teljesen eltűntek. A számuk csökkenése vélhetőleg összefüggött a folyószabályozásokkal és a kultúrnövények nagymértékű térhódításával. 1989-ben a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján még Magyarországon kihalt fajként szerepelt a toportyán, a kilencvenes években azonban fokozatosan újra megjelent a déli megyékben. Szakértők szerint ennek az az oka, hogy nagyszámban menekültek át határainkon a délszláv háború elől. Mivel mifelénk nincsenek természetes ellenségeik, mára olyannyira elszaporodtak egyes régiókban, hogy Bács-Kiskun, Somogy és Baranya megyében például egyenesen vadásszák őket. A Baon.hu internetes portál nemrég arról tudósított, hogy Pirtó és Kunfehértó környékén toportyánok tizedelik a vadállományt.
Habár Arany János Toldijában a főhősnek is meggyűlt a baja a félig rókához, félig farkashoz hasonló, kutyaféle ragadozóval, az igazgató szerint a valóságban ezek az állatok nagyon óvatosak, s nem merészkednek az emberek közelébe. A természetben éjszaka egyedül vagy párban vadásznak kisebb gerincesekre. Ritkán ugyan elejtenek egy-egy kecskét, juhot, de megeszik a dögöt és egyes növényeket is. A két új jövevény étrendjének egyelőre szerves részét képezi a kutyatáp, s mivel mesterséges körülmények közt nevelkedtek, nem félnek az emberektől, és igen játékosak – tette hozzá az intézmény vezetője.
Mint arról korábban írtunk, a vadasparkban a közelmúltban állatsimogató nyílt. A bővítés jót tett a parknak, s rengetegen érdeklődnek az új látványosság után. A kis toportyánok azonban külön zárt kifutóban vannak, őket nem lehet simogatni – hangsúlyozta Bene. Kérdésünkre, hogy mikorra várhatók aranysakálutódok, elmondta: jövőre még biztosan nem. Igaz ugyan, hogy a nőstények már kilenc hónapos korukra ivaréretté válnak, a hímek azonban csak kétéves korban.