Tüntetés a nyelvtörvény ellen

Fogadalom Brüsszelben. E naptól kezdődően az Európai Parlamentben a néppárti delegáció minden tagja minden felszólalásában megemlékezik a szlovák nyelvtörvényről, tett fogadalmat tegnap Szájer József, aki a brüsszeli tiltakozáson a jogszabályt „Európa szégyenének” nevezte. Esős, nyirkos időben a Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság felhívására több tucat tiltakozó gyűlt össze a brüsszeli szlovák nagykövetség épülete előtt, hogy békésen tüntessen a szlovák államnyelvtörvény ellen. A békésen demonstrálók között több magyar európai parlamenti képviselő is megjelent. Szájer József elmondta, az ügyben petíciót juttatnak el José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, akinek szeretné „hallani a hangját”. De, folytatta, szeretné hallani a hangját Leonard Orbán, a soknyelvűségért felelős európai biztosnak éppen úgy, mint Jacques Barrotnak, a szabadságjogokért felelős biztosnak is. Lapunk megkérdezte Göncz Kinga szocialista EP-képviselőt, hogy a nyelvtörvény ügyében nem tartja-e felelősnek kormányát, saját magát és képviselőtársait, amiért európai fórumokon saját honfitársaikat vádolták szélsőséges magatartással. Göncz azt mondta, hogy ez a hely nem alkalmas a válaszra, és különben is figyelni kell a köszöntő előadásra, majd elsétált interjút adni. (L. I.)

Civilizált viszonyokat akarunk, nem nacionalizmust! – a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) óriásplakátjain olvashatták ezt minden bekötőút mellett azok a szlovákiai, erdélyi és magyarországi magyarok, akik Dunaszerdahelyre látogattak kedden, hogy részt vegyenek a nagygyűlésen, amelyet a június 30-án elfogadott szlovák államnyelvtörvény ellen szervezett a magyar párt és a civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyar Kerekasztal. A szervezők előzetesen hatezer embert vártak a tavalyi novemberi rendőrattak miatt elhíresült helyi DAC-stadionba, de kiderült: kishitűek voltak elvárásaikban, mintegy 12-13 ezer ember zsúfolódott össze a lelátókon.
Felvidéki magyar együttesek kulturális műsorával kezdődött a nagygyűlés, amely nagyszerű hangulatot teremtett a stadionban, ahol az egyes fellépések után zúgott az „Itthon vagyunk” vagy az „Ezek vagyunk” és a „Nyelvünket nem adjuk”, miközben lengtek a zászlók az olyan feliratokkal, hogy „Az anyanyelv alapvető emberi jog!”. A tömeget Pázmány Péter, az MKP dunaszerdahelyi járási szervezetének elnöke köszöntötte, s amikor bejelentette, „Nem vagyunk egyedül, Kassán, Budapesten, Brüsszelben és a világ más városaiban is tiltakoznak a ma életbe lépő nyelvtörvény ellen”, felzúgott a DAC-stadionban jól ismert „Ria, ria, Hungária” rigmus is.
Óriási tapsvihar fogadta Ondrej Dostált, az egyetlen szlovák felszólalót, aki a szlovákiai magyarok körében azért ismert, mert már kétszer is feljelentést tett Ján Slota ellen durva, magyarellenes kirohanásait követően, a nyelvtörvény ellen pedig már februárban aláírásgyűjtést szervezett egy szlovák honlapon. Dostál, a pozsonyi Stefánik Intézet igazgatója szolidaritásáról biztosította „az anyanyelvüket szerető és védelmező” szlovákiai magyarságot, és elmondta, a „józanul gondolkodó szlovákok is sértőnek tartják, hogy a hivatalnokok által meghatározott nyelvet tekint csak elfogadhatónak a hatalom”.
A tiltakozó nagygyűlés utolsó szónoka Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja elnöke volt, aki „kiábrándítónak” nevezte, hogy húsz évvel a rendszerváltás után a „kommunista diktatúrát a nemzeti kizárólagosság váltotta fel Szlovákiában”. Csáky tizenhét kifogást sorolt fel az államnyelvtörvénnyel kapcsolatban, ezekről a hét hátra lévő napjaiban az EBESZ főbiztosát és az Európai Bizottságot is tájékoztatni fogják. Csáky elmondta: a magyar párt parlamenti képviselői beadványt készítettek az alkotmánybíróságra, s a nyelvtörvény hatályon kívül helyezését kezdeményezik, ugyanakkor az EBESZ kisebbségi főbiztosának ajánlásaival összhangban kisebbségi nyelvhasználati törvényt készítenek elő a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának szellemében. A rendezvény résztvevői vastapssal jutalmazták az MKP elnökének bejelentését: „nem fogunk megtörni, anyanyelvünket, jogainkat meg fogjuk védeni. Szabadságszerető nép a magyar, tisztelünk mindenkit, aki a szabadságért és a demokráciáért küzd, s elvárjuk, minket is tiszteljenek ezért. Mert csak ennyit akarunk: demokráciát, szabadságot.” A dunaszerdahelyi eseményről irányvonaltól függetlenül elítélően nyilatkoztak a szlovák pártok. A radikális Szlovák Nemzeti Párt alelnöke provokációnak nevezte a tüntetést, és sérelmezte, hogy azt a szlovák alkotmány napján rendezték meg.
Budapesten, a szlovák nagykövetség előtt mintegy ötszázan vettek részt a Civil Összefogás Fórum (CÖF) által szervezett tüntetésen. A szervezők a rendelkezés eltörlését követelő petíciót adtak át Szlovákia budapesti nagykövetének.