Új lendületet kaphat a lakásmaffia

A hiányos jogszabályok miatt nem kizárt, hogy a lakásmaffia-jelenség újabb hulláma éri el hazánkat; az áldozatok a hiteleiket visszafizetni nem tudó polgárok lehetnek. Joggal lehet számítani arra, hogy az év végéig még több lakást árvereznek el, hiszen a válság igazi áldozatai még csak most következnek.

Újabb lendületet adhat a lakásmaffiának több szakértő szerint a banki hitelek bedőlése. A közvélemény ezzel a jelenséggel a kilencvenes évek közepén volt kénytelen megismerkedni. Ekkortájt ugyanis az alvilág bizonyos csoportjai különféle törvénytelen módszerekkel, nem ritkán fenyegetéssel vagy erőszakkal igyekeztek megszerezni – jóval áron alul – a nehéz helyzetbe került emberek lakásait.
Az illegális módozatoknak a mostani válságos időszak és főként a jogszabályok hiányosságai ismét táptalajt adhatnak. Erre hívta fel a figyelmet a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke. Krejniker Miklós lapunknak úgy vélekedett, a jelzáloggal biztosított banki hitelek tömeges bedőlése a lakásmaffia-jelenség újbóli elterjedéséhez vezethet.
*
A szakember magyarázatul közölte, ha az adós nem fizet, akkor ingatlanának eladásakor a hitelintézet több megoldás közül választhat. Fordulhat például a bírósághoz. – Ilyenkor a bírósági végrehajtóhoz kerül az ügy – fejtegette az elnök –, itt valamennyi elem a törvényben szabályozott keretek között történik. Ez azt is jelenti, hogy a fizetni nem tudó személy a folyamat legelején tisztában lehet azzal, hogy mi fog történni, s az eljárás a bíróság felügyelete mellett zajlik. – Arról nem is beszélve – tette hozzá Krejniker –, hogy az ingatlan árverése csak a legvégső eszköz. A bírósági végrehajtók először enyhébb lépésekkel, például munkabérletiltással próbálkoznak, és a részletfizetés lehetőségét is rendszeresen felajánlják.
A gond tehát nem ennél a megoldásnál van. Sokkal inkább azoknál a módszereknél, amikkel a bankok az egyébként hosszadalmas végrehajtási eljárást kívánják kikerülni. Például amikor maguk értékesítik a ki nem fizetett hitel fedezetéül felajánlott ingatlant, vagy ezzel a feladattal pénzügyi szolgáltatót bíznak meg, illetve egy ilyen vállalkozásnak adják el az adós tartozását. – Ezek a jogi procedúrák kevéssé szabályozottak, kiszámíthatatlanok, és a szorult helyzetű személy nem élhet szinte semmilyen jogorvoslattal – fogalmazott Krejniker Miklós. A szakember megítélése szerint ezek a módszerek nemritkán a törvénytelenség talajára csúsznak. – Manapság olyan újsághirdetéseket is olvashatunk, amelyekben egyesek azt ajánlják: „Valaki nem fizette vissza a kölcsönt önnek? Százezer forintért megoldjuk a problémáját.” A hirdetést feladók nyilvánvalóan nem válogatnak az eszközökben, ha kell pszichikai és fizikai kényszert alkalmaznak az adóssal szemben – vélekedett az elnök. Ha pedig a hitelek a jelenleginél nagyobb arányban dőlnek be, a lakásmaffia újabb hullámával is szembesülhetünk. Krejniker Miklós úgy látja, ezt a folyamatot a hiányos, kijátszható jogszabályok okozták, majd hozzátette: a kormány eddigi intézkedései nem sokat érnek; az igazi megoldás az lenne, ha egyértelműen szabályoznák a kérdést. Például a polgári törvénykönyv módosításával kizárhatnák, hogy a bankok maguk értékesítsék az ingatlanokat.
Jogszabályi anomáliákat emleget Orbán Róbert is. Az Árverező Ház Zrt. vezérigazgatója közölte: társasága kapcsolatban áll bankokkal, s az ingatlanokat bíróságon kívüli eljárással értékesítik. Ezt a jogi lehetőséget egy kormányrendelet szabályozza, ám a szakember szerint nem teljesen jól. – Hónapokkal ezelőtt jeleztük az igazságügyi tárcának, hogy a rendeleten változtatni kellene, de érdemi lépések nem történtek – fogalmazott Orbán. A szakember egyébiránt egyetért azzal, hogy a képlékeny rendelkezések akár visszaélésekre is okot adhatnak, s ez a folyamat a hitelbedőlések ütemének fokozódásával egyre hangsúlyosabbá válhat. Ebből a szempontból pedig az idei esztendő vége tűnik igazán kritikusnak. A vezérigazgató kifejtette: három és kilenc hónap közötti idő telik el, amíg a fizetésképtelenné váló adósok ingatlanjai kalapács alá kerülhetnek, a válság pedig a tavalyi esztendő végén robbant ki idehaza. – Emiatt elképzelhetőnek tartom, hogy a szerencsétlenül járt polgárok közül az év végére mind többen akár a lakásukat is elveszíthetik – mondta Orbán. – Ez egyelőre csak találgatás – folytatta –, annyi azonban bizonyos, hogy a hitelbedőlések miatt megtartott árverések száma az utóbbi időben állandó emelkedést mutat.
A szakember végül rögzítette: az érintetteknek el kell fogadniuk, hogy a felvett hiteleket kötelesek visszafizetni. Az államnak viszont az a feladata, hogy megfelelő szabályokat alkosson. Ám Orbán Róbert nem tartja feltétlenül jónak, hogy a kormány ad hoc intézkedéseket hoz: például olyanokat, amelyek az adófizetők pénzén az önkormányzatokra többletterheket rónak. Ezek a lépések ugyanis a tisztességesen törlesztőkben is felvetik a kérdést, vajon érdemes-e fizetni, ha a nem fizetőknek az állam végül úgy is segít. A szakértői véleményeket igazolja a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb kimutatása, amely azt közli: a hazai bankok attól tartanak, hogy a továbbiakban is emelkedik a törlesztéseket rendesen nem utalók száma.