Uniós bírálat a NATO-csapás miatt

Bírálták a NATO-t az Európai Unió külügyminiszterei szombati stockholmi találkozójukon amiatt, hogy az észak-atlanti szervezet feltehetőleg polgári áldozatokat is követelő légi csapást hajtott végre az előző nap Afganisztánban. A kunduzi kormányzó ugyanakkor közölte, a kezdeti száz áldozatról szóló sajtóhírekkel szemben a támadásnak – amelyet tálibok által elrabolt két tartálykocsi ellen hajtott végre a NATO vezette nemzetközi biztonsági erő (ISAF) – 54 halálos áldozata volt, köztük hat polgári személy, ezen belül is egy gyerek vesztette életét.

Nyomás Brownra. Saját pártján belül is nyomás alá került Gordon Brown brit kormányfő, miután a Munkáspárt legutóbbi kongresszusán egyre több párttársa kérdőjelezte meg a brit szerepvállalás létjogosultságát Afganisztánban – tudta meg a brit The Guardian. A napilap idézte Clive Stafford Soleyt, a brit baloldal egykori parlamenti frakcióvezetőjét, aki ellentmondást nem tűrő hangon közölte, a Munkáspárt köszöni szépen, nem kér a háborúból. (MN)

Nagyszámú lázadó halt meg a hajnali légi csapásban Omar Hel falu mellett – állítja továbbra is a NATO-parancsnokság, ám egy név nélkül nyilatkozó afgán rendőrtiszt – ellentétben a tartomány kormányzójával, aki 6 polgári személy haláláról beszélt – azt mondta, hogy áldozatok között van negyven polgári személy, aki üzemanyagot vételezett a tartálykocsikból. Az ellentmondásos hírek ellenére az EU-külügyminiszterek egyebek között éppen arról tanácskoztak a svéd fővárosban, hogy milyen módszerekkel lehetne hatékonyabban stabilizálni a helyzetet az országban, és letörni a tálib lázadást. „Az ilyen támadások azonban semmivé teszik azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel meg akarjuk nyerni az afgán lakosság szívét, lelkét” – közölték nyilatkozatukban.
Arra a kérdésre, hogy az EU mit tud tenni a helyzet javítására, az MTI által is idézett Bernard Kouchner francia miniszter azt mondta: „Nehéz erre válaszolni, de leginkább együtt kell működni az afgán néppel, nem pedig bombázni őket.” Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter tűrhetetlennek és katasztrofálisnak nevezte a támadást. „Nagyon nehéz megérteni és elfogadni, hogy miért kell ilyen gyorsan dönteni egy légi csapásról” – mondta. David Miliband brit külügyminiszter még pénteken azt mondta: az ilyen esetek veszélybe sodorják a Nyugat afganisztáni misszióját.
A Kunduzban szolgálatot teljesítő Bundeswehr parancsnokának a kérésére végrehajtott bombatámadás ugyanakkor felborzolta a német parlamenti választás kampányidőszakának eddigi meglehetősen nyugodt hangulatát. Az ellenzéki pártok, a Zöldek és a Baloldal azonnal megragadták az alkalmat, hogy további nyomatékot adjanak követelésüknek: belátható időn belül rendeljék vissza a német egységeket. A nagykoalíciós kormányra és a védelmi tárcára nehezedő nyomást fokozza a választópolgárok többségének a véleménye, hogy a német hadseregnek nincs keresnivalója a Hindukus lábánál. Az ellenzék azzal a megállapítással fokozza kritikáját, hogy a kereszténydemokrata–szociáldemokrata kabinet nem rendelkezik megfelelő stratégiai elképzeléssel a haderő szerepvállalásáról. Franz Josef Jung, a CDU védelmi minisztere továbbra is a tálibok fenyegetésére utal, hogy a három hét múlva esedékes választás előterében a terroristák merényleteivel kell számolni. Nézetét megerősíti az a bombatámadást követő öngyilkos merénylet is, amelynek során Kunduzban négy német katona megsebesült.