A friss hitelek gyorsabban bedőlnek

A közelmúltban felvett hiteleknél sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy az adósok nem tudják majd kifizetni a törlesztőrészleteket – derül ki a Magyar Nemzeti Bank elemzéséből. A válságot megelőző években a bankok folyamatosan lazítottak a hitelfeltételeken, olyan ügyfeleknek is adtak kölcsönt, akiknek nem kellett volna. A devizahitelek ráadásul gyakrabban bedőlnek, ezért a jegybank szeretné radikálisan visszaszorítani a külföldi pénznemekre épülő kölcsönöket.

Sokkal nagyobb a veszélye annak, hogy egy közelmúltban felvett hitel bedől, mint annak, hogy egy 2004–2005 körül folyósított kölcsönt nem tudnak majd visszafizetni az ügyfelek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elektronikus folyóiratának tegnap megjelent legfrissebb számából. A témával foglalkozó tanulmány szerint ennek többek között az az oka, hogy a bankok öt-hat évvel ezelőtt sokkal jobban megnézték, hogy kinek és mennyi kölcsönt nyújtanak, míg az utóbbi egy-két esztendőben alaposan lazítottak a feltételeken. A kihelyezett összegek így egyre emelkedtek, ám ez azzal járt, hogy a pénzintézetek hitelportfóliója felhígult, vagyis egyre több olyan ügyfél kapott pénzt, aki már csak nehezen, vagy sehogyan sem tudta kigazdálkodni a törlesztőrészleteket. Annak a valószínűsége, hogy egy lakossági jelzáloghitelt fizető ügyfél a következő egy évben késedelembe esik, 2005-ben még 2,4 százalék volt, 2008-ban viszont elérte a 3,8 százalékot. A jegybank vizsgálata szerint általában már az első négy évben eldől, hogy valaki vissza tudja-e fizetni a kölcsönt, vagy belebukik a törlesztésbe.
A bedőlés valószínűségét az is befolyásolja, hogy milyen hitelről beszélünk. A bankok tapasztalatai szerint a lakáscélú hitelek a szabadfelhasználásúakhoz képest kevésbé kockázatosak. Ennek egyik oka az, hogy sok esetben az a lakás jelenti a fedezetet, amelyikben a család él, ezért mindenképp kigazdálkodják a részleteket. Sokkal kisebb a fizetési hajlandóság a szabadfelhasználású jelzáloghitelek esetében. Ezeknél ugyanis gyakran nem az otthon, hanem valamely más ingatlan a fedezet, amelynek esetleges elvesztése kevésbé sújtja az adóst, mintha a családi ház kerülne kalapács alá. A jegybank adatai szerint az is jelentősen befolyásolja a kockázatokat, hogy forint- vagy devizaalapú kölcsönökről van szó. A forintalapú hitelek a devizahitelekhez viszonyítva kevésbé kockázatosak. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a forinthitelek törlesztőrészletei árfolyamkockázat híján kevésbé ingadoznak, másrészt azzal magyarázható, hogy a forintalapú lakáshitelezés felfutásának időszakát, a 2000– 2004 közé eső éveket szigorúbb banki hitelezési feltételek jellemezték, így jobb hitelképességű ügyfelek juthattak hozzá e termékhez.
A külföldi fizetőeszközökben folyósított hitelek veszélyeire már évek óta figyelmeztetnek a szakemberek, ám eddig csak a szavak szintjén léptek fel a kölcsönök elharapódzása ellen. Most azonban úgy tűnik, hogy eljött a cselekvés ideje. Az origo.hu értesülései szerint Karvalits Ferenc, a jegybank alelnöke a napokban elmondta: az MNB már tett lépéseket annak érdekében, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) meggyőzze a pénzintézeteket a devizahitelezés csökkentéséről. Úgy fest, hogy amennyiben a banki önkontroll nem lesz elegendő, akkor szóba kerülhet a banki tőkekövetelmények megemelése is. Ez utóbbi azt jelentené, hogy a devizahiteleket nyújtó bankoknak több tartalékot kellene képezniük, mintha csak forinthiteleket nyújtanának. Ez megdrágítaná a devizában való hitelezést, ami csökkentené az ilyen termékek iránti igényt, és végső soron a devizahitelek térvesztéséhez vezetne – írja az origo.hu. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy amenynyiben a jegybank mesterségesen megdrágítja a devizahiteleket, a lakosság jelentős része nem fér majd hozzá a kölcsönökhöz. Ráadásul egyelőre úgy néz ki, hogy a forinthitelek ár tekintetében még egy jó ideig nem tudják felvenni a versenyt az olcsó devizahitelekkel.