Miért fontos manapság kazáncseréről beszélni?
– Magyarország Európában az egyik leglefedettebb ország, ami a földgázellátást illeti: gyakorlatilag minden faluba bevezették már a csöveket. Ezért mostanság már azzal kell foglalkozni, hogy ezt a gázt minél takarékosabban használjuk fel. Jelenleg több százezer olyan kazán van a magyar háztartásokban, amelyek életkora tíz és harminc év között van. Ezeknek a hatásfoka alacsony, ráadásul fizikailag is elavult darabok. Időközben éles technológiai váltás történt a kondenzációs kazánok megjelenésével. Igaz, ezek a típusok már 15-20 éve léteznek, csak eddig hihetetlenül magas áron lehetett hozzájuk jutni: többszörösébe került a berendezés, mint egy hagyományos kazán.
– Mivel tud többet a kondenzációs kazán az eddigieknél?
– A kondenzációs fűtőberendezés egy vadonatúj, ám hagyományos típusú kazánhoz képest 25 százalékos megtakarításra képes, egy régi, elavulttal szemben viszont akár a negyven százalékot is elérheti ez az adat.
– Egy átlagos fogyasztó konkrétan mit nyer azzal, ha felszereltet egy ilyen kazánt?
– Ha száz százaléknak vesszük egy család teljes energiafogyasztását – beleértve az autó üzemanyag-felhasználását is –, akkor annak 60-65 százalékát a fűtés és a használati meleg víz teszi ki. A maradék 35-40 százalék az összes többi, amiből 10-15 százalék körüli érték az üzemanyag, a világítás pedig mindössze egy százalék. Ez utóbbinál tették kötelezővé, hogy százas izzó helyett kompakt fénycsövet kell alkalmazni, pedig nem ez az igazán fontos, hiszen ez nagyon kis része a háztartás teljes fogyasztásának. A legtöbb ember az autója fogyasztásával foglalkozik, pedig az csak mintegy 10-15 százalékot tesz ki, vagyis ebből tud csak megtakarítani, miközben a fűtéssel sokkal többet lehet spórolni a családi energiafogyasztásban betöltött szerepénél fogva. Könnyen kiszámolható: ha a hatvan százaléknak takarítom meg a harminc százalékát, akkor az a teljes fogyasztás 18 százalékát jelenti. Ez gyakorlatilag egyenértékű azzal, hogy az ember ingyen autózik. Forintosítva mindez úgy néz ki, hogy aki évente 300 ezer forintot költ fűtésre, az ebből a kazáncsere után 100 ezer forintot tud spórolni. A berendezés cseréje pedig körülbelül 350 ezer forintba kerül, tehát 3-4 idény alatt megtérül a beruházás.
– Ez azért elég költséges…
– A nyugat-európai országok többségében, ha valaki kazánt cserél, vagy új fűtőberendezést helyez fel a falra, az csak kondenzációs típusú készülék lehet. Ebből következik az, hogy a gyártók már ebből a fajtából többet gyártanak, mint a hagyományos kazánokból, ami igencsak kedvező hatással volt az elmúlt 5-10 évben az árakra, ami ezalatt az idő alatt kevesebb mint a felére csökkent, így az elmúlt fél évben ezek a kazánok szinte már alig kerültek többe, mint a hagyományos berendezések. Sajnos a jogszabályi háttér nem jelent meg Magyarországon, még tervezet sincs róla. Nem véletlen, hogy Európában az utolsó helyen állunk ebből a szempontból. Nálunk például a termosztatikus radiátorszelep sem kötelező, miközben az EU valamennyi országában az.
– Nálunk mikor jöhet el az az idő, amikor már jogszabály is kötelezi a fogyasztókat, hogy kondenzációs kazánt szereljenek fel?
– Bízzunk benne, hogy rövidesen. Vannak jó szándékú kezdeményezések az energetikai támogatások terén, de valójában újra kellene szabni az egész rendszert. Az állami pénzek – amikor vannak – elsősorban arra ösztönöznek, hogy a fogyasztók napkollektort rakjanak fel a tetőre, amely a meleg víz 60-70 százalékát képes előállítani éves szinten. Azonban ez a teljes családi energiafelhasználásnak csak tíz százalékát teszi ki, míg több mint ötven százalékot a fűtés visz el, így a napkollektor nem is három, hanem tizenöt év alatt térül meg. A meleg víz ugyan nagyobb szerepet tölt be, mint a világítás, de nem ez a leglényegesebb. A hazai energetikai programokban a hangsúlyok teljesen rossz helyen vannak. A szigetelésről és az ablakcseréről is többet beszélnek, mint a kazáncseréről, de ezek megtérülése is tíz év felett van. Más fontossági sorrendet kellene felállítani, melyben az első a kazáncsere, a második a napkollektor, és ezt követhetné a támogatott hőszigetelés. Ehhez képest éppen a kazáncserére a legnehezebb állami támogatásra pályázni az egyedi fűtésű házak esetében.
– Ön szerint a válság mennyire befolyásolja a kazáncserére való hajlandóságot? Egyfelől tudjuk, hogy árérzékeny a magyar fogyasztó, másfelől viszont nem mindenütt van még jelen az úgynevezett zöld- tudatosság.
– Ehhez csak részleges zöldtudatosság kell, mert a kazáncsere egyszerűen megtérül. A válság miatt egyébként más műszaki termékek forgalma esett vissza, olyanoké, melyek nem jelentenek elkerülhetetlen beruházást. Ezzel szemben a kondenzációs kazánok forgalma nem esett vissza, sőt, körülbelül 30 százalékkal nőtt. Egyre többen gondolják úgy, hogy ami három év alatt megtérül, azt meg kell csinálni. Könnyen belátják az emberek: nem érdemes kidobni százezer forintot telente ahelyett, hogy egy kondenzációs kazánt szereljenek fel. Ráadásul ennek a technológiának az is előnye, hogy körülbelül négy óra alatt beszerelhető a készülék, mert a füstgáz ugyanott távozik el, mint eddig, tehát nem kell hozzá nagy átalakítást végezni.
– Hogyan működik egyáltalán a kondenzációs kazán?
– A földgáz, mikor elég, szén-dioxid és víz keletkezik. Utóbbi az égés során gőzzé válik, s ennek óriási energiatartalma van. Hogyha egy kilogrammnyi gőzt lecsapatok egy kilogrammnyi vízzé, az akkora energiát jelent, ami ahhoz kell, hogy egy kilogramm vizet nulla Celsius-fokról 80 fokra melegítsünk. Ezt csinálja a kondenzációs kazán: a keletkező gőz legnagyobb részét lecsapatja, és utána ez az enyhén savas lé a csatornába csöpög. Tehát a gőz energiája nem vész el, hanem az is a fűtésre fordítódik a rendszerben.
Trump
Trump aláírta a törvénybe foglalt ígéreteit
