Bizonytalan uniós szerződés

Az írek újra elutasítják majd az EU lisszaboni reformszerződését az idén októberre kiírt, megismételt népszavazáson, így azután neki nincs miért aggódnia a szerződés cseh ratifikálásának befejezése miatt – közölte tegnap Václav Klaus cseh államfő.

Több tagállam is bírálta már Csehországot a múlt heti EU-csúcsértekezleten a lisszaboni szerződés ratifikálásának késlekedése miatt. Annak ellenére ugyanis, hogy a prágai parlament két háza már szentesítette a dokumentumot, a szerződést ellenző Klaus – akinek aláírására szükség lenne a ratifikálási folyamat lezárásához – meg szeretné várni az alkotmánybíróság döntését arról a panaszról, amit a Mirek Topolánek vezette Polgári Demokrata Párt szenátorainak egy csoportja állítólag a jövő héten akar benyújtani az uniós reformszerződés ellen. Nicolas Sarkozy francia elnök – aki a The Daily Telegraph forrásai szerint a csehek hezitálása hallatán felrobbant dühében – állítólag nem részletezett következményekkel fenyegette meg Jan Fischer kormányfőt arra az esetre, ha a cseh késlekedés miatt Nagy-Britanniának módja nyílik népszavazásra bocsátani a liszszaboni szerződést. A brit konzervatívok vezetője a Daily Mail értesülései szerint levelet írt Klausnak, közölve vele, amennyiben megnyerik a brit választásokat, referendumot ír ki a lisszaboni szerződésről.
Ha a cseh szenátorok alkotmányos kifogást emelnek a lisszaboni szerződés miatt, akkor Csehország elveszíti az Európai Bizottság egy biztosi tisztségét – fenyegetőzött a szociáldemokraták vezetője, Jirí Paroubek. Szavai azonban inkább a következő választásoknak szóltak, hiszen pártja vagy a jelenlegi cseh biztost, Vladimir Spidlát, vagy a közgazdász Jan Svenjart látná szívesen Brüsszelben.
A német köztársasági elnök, Horst Köhler közben aláírta a reformszerződés ratifikációjához szükséges kiegészítő törvényeket. Ezek értelmében a kormánynak haladéktalanul tájékoztatnia kell a törvényhozást az uniós politikával kapcsolatos fejleményekről.