Botrány a „nigériai” kannibálok miatt

Diplomáciai botránnyá dagadt a magyar mozikban is nemrég vetíteni kezdett, dokumentarista elemeket alkalmazó District 9 (9-es körzet) című amerikai–új-zélandi játékfilm. A nigériai kormány ugyanis betiltotta az alkotás vetítését, sőt Dora Akunyili információs miniszter utasítására valamennyi, Nigériába vetítésre küldött kópiáját begyűjtötték a hatóságok.

Harc az olajért. Noha eddig túlnyomórészt nyugati olajóriások – például a holland Shell, az amerikai Chevron vagy az ExxonMobil – vehettek részt a jelentős nigériai szénhidrogén-készletek kiaknázásában, az orosz és kínai vállalatok egyre intenzívebb érdeklődése miatt az elmúlt fél évben igencsak átalakult a gyakorlatilag csak az olaj-és földgázkitermelés bevételeiből élő afrikai ország energiapiaca. A nyár elején létrehozott nigériai– orosz olajkonszern mellett a napokban Kína 6 milliárd hordós évi kitermelési lehetőséget kapott a nigériai nemzeti olajtársaságtól. A pekingi terveknek kedvez, hogy épp két napja fogadta el Umaru Yar’Adua államfő amnesztiáját Ateke Tom, a külföldi olajtermelés megsemmisítése céljából létrejött Mozgalom a Niger-delta Egyenjogúságáért (MEND) elnevezésű lázadó csoport vezére. A MEND váratlan pálfordulása a külföldi befektetők mellett igencsak jól jött az alig több mint kétezer dolláros egy főre jutó GDP-vel bíró Nigéria számára, hiszen az ország devizabevételeinek több mint 90 százalékát az olajkitermelés adja. (MN)

Nincs olyan ország, ahol ne lennének bűnözők vagy prostituáltak, de az országok többségében nincsenek kannibálok, és nálunk sincsenek; nem eszünk emberhúst, és ez egyszerűen elfogadhatatlan – közölte a Reuters hírügynökséggel Dora Akunyili információs miniszter. Az ország vezetői zokon vették, hogy a dél-afrikai Johannesburg mellett játszódó filmben a nigériaiakat kannibálokként és gengszterekként ábrázolják. „Ez katasztrofális hatással van az országimázsra” – szögezte le a miniszter.
A dél-afrikai Neill Blomkamp által rendezett sci-fi alkotás története szerint egy Johannesburg felett lerobbant földön kívüli űrhajón tartózkodó mintegy egymillió idegent egy, a dél-afrikai metropolis melletti speciálisan kialakított – koncentrációs táborra hasonlító – elkülönített bádogvárosba helyezik, hogy elkülönítsék őket az emberektől. Az olykor a gázai övezeti állapotokat idéző, biztonsági fallal lekerített nyomornegyedben pedig a nigériai maffia tagjai azok, akik a földönkívüliekkel kereskedve macskatápért cserébe csúcstechnológiát és pénzt követelnek az idegenektől. A nigériai kormány külön sértésnek vette azt is, hogy a – elsősorban dél-afrikai színészek által alakított – maffiózó karakterek vezetőjét – Obasanjo – éppen úgy hívják, mint Nigéria 12. államfőjét, Olusegun Obasanjót.
Az afrikai ország ezért arra kötelezte az amerikai–új-zélandi film rendezőjét és producereit – köztük A gyűrűk ura filmtrilógiából jól ismert Peter Jacksont –, hogy vágják ki a filmből a nigériai utalásokat. Egyúttal az alkotást forgalmazó Sony Entertainment céget is bocsánatkérésre szólították fel, mivel egy PlayStation 3 reklámjában szintén a nigériaiak kárára viccelődött az internetes csalásokra célozva. Mindezek ellenére a District 9 világszerte nagy sikernek számít, az Egyesült Királyságban forgalmazott premierek listáját vezetve csak a múlt héten mintegy 1,2 millió fontot (360 millió forint) hozott Nagy-Britanniában.
Nem Nigéria volt az első, amely ilyen kínos diplomáciai ügybe keveredett. Három éve Kazahsztán járt kísértetiesen hasonló cipőben, amikor 2006. november elején bemutatták a brit komikus, Sacha Baron Cohen Borat című filmjét. A fiktív karakterek megszemélyesítéséről ismert Cohen nem kevés borsot tört a kazahok orra alá, amikor a homofób, szélsőségesen antiszemita és az abnormális szexuális megnyilvánulásai miatt botrányosan viselkedő kazah tévériporter bőrébe bújva olyan képet alkotott a közép-ázsiai országról, amelytől Asztana mind a mai napig nem volt képes megszabadulni. Kazahsztán hiába ölt dollármilliókat – neves amerikai napilapokban megjelent – országimázs-javító reklámokba, Cohen másnap ellenreklámban reagálva közölte, ezek a hamis hirdetések csak az „ördögi” Üzbegisztán művei, és „hazájában” minden úgy van, ahogy azt ő bemutatta.