Cinikus felelősségáthárítás

Felháborítónak tartják az önkormányzatok az oktatási tárca vezetőjének nyilatkozatát, mely szerint az állam nem felelős a pedagógusok elbocsátásáért. Hiller István kijelentette, az államnak nincsenek oktatási intézményei, csak a fenntartóknak, a települések viszont úgy vélekednek, áttételesen az állam a felelős a tanári állások megszűnéséért.

Nem az állam az oktatási intézmények fenntartója – mondta a Hír TV-nek Hiller István kultuszminiszter, aki ezzel az önkormányzatokra hárította a felelősséget a pedagóguselbocsátásokért. – Magyarországon az államnak nincsenek közoktatási intézményei. Fenntartóknak vannak intézményei. Addig, amíg a fenntartók a saját döntéseiket nem küldik a minisztériumba, addig nincs átfogó kép, ez a folyamat durván a tanévkezdés után három-négy héttel szokott befejeződni – fejtegette a tárcavezető.
Roppant cinikus Hiller István kijelentése – fakadt ki lapunknak Jenei Sándor, Nyírkáta első embere, hozzátéve, valóban az önkormányzatok teszik utcára a pedagógusokat, de nem önszántukból. – Az állam tényleg nem bocsátott el egyetlen tanárt sem, csak áttételesen hozzájárul azzal, hogy lehetetlenné teszi a közoktatási intézmények működtetését – mutatott rá a nyírkátai településvezető.
*
Németh Árpád, Várpalota polgármestere is felháborodott Hiller István nyilatkozatán. Mint mondta, az nem több üres kommunikációs trükknél. – Igaz, hogy a tanárokat az önkormányzatok bocsátják el, de a közoktatási normatívát az állam, illetve a parlamenti többség határozza meg. Amennyiben a normatívát olyan mértékben csökkentik, hogy az önkormányzatok nem tudják kigazdálkodni a hiányzó részt, akkor két dolgot tehetnek. Bezárják a közoktatási intézményt, vagy kénytelenek pedagógusoktól megválni – hangsúlyozta Németh Árpád.
– Ez Hiller István sok cinikus megjegyzésének egyike, ami jogi értelemben igaz. Valóban mi vagyunk a köztisztviselők és sok közalkalmazott munkáltatója, de a folyamatot teljesen felelőtlenül a kormány indítja el – reagált az oktatási miniszter nyilatkozatára Hargitai János, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke, hozzátéve, hogy egy leköszönő kormány eddigi felelőtlenségi politikájának a betetőzése, amikor ilyen ostoba mondatokkal hárítják el maguktól a felelősséget. Rámutatott: az önkormányzatokat abba a csapdahelyzetbe hozzák, hogy jogszabályokkal kötelezik őket feladatok ellátására, ugyanakkor a költségvetési törvényben ehhez semmilyen szinten nem biztosítják a forrásokat. Hargitai János elmondta, a megyei önkormányzatok helyzetét még az is súlyosbítja, hogy semmilyen pluszbevételi lehetőségük nincs, hiszen a települések legalább adókat vethetnek ki, még ha nem is szívesen teszik. Kiemelte, hogy a tizennégymilliárd forintos költségvetésű Baranya megyei önkormányzat a kormánynak „hála” egymilliárd forintot veszít jövőre. – Lehetetlen a feladatot megoldani – fűzte hozzá.
Ismeretes, a múlt héten lapunk számolt be arról elsőként, hogy a tárca elismerte: szeptemberig csaknem hatezer pedagógus került az utcára. Eközben szakértők szerint olyan kevés tanárt alkalmaznak, hogy számos oktatási intézményben a betegállományba kerülő vagy továbbképzésen részt vevő pedagógust már képtelenek helyettesíteni. Három év alatt a pedagógustársadalom tíz százaléka veszítette el állását, tavaly kétezer, egy évvel korábban pedig tízezer tanárt bocsátottak el a tanintézményekből. Az oktatási minisztérium pályamódosítást javasol a munka nélkül maradó tanároknak.
Azt sem lehet tudni, mi lesz a januártól folyamatban lévő képzési programok finanszírozásával. Az iskolákat fenntartó önkormányzatok attól tartanak, ha ők nem fizetik ki a kötelező továbbképzések költségét, még több lesz a településeken az állástalan pedagógus.

Zárolás. A győri önkormányzattól beruházásra kapott pénzt is zárolta a Széchenyi Egyetem számlájáról az oktatási tárca maradványképzési kötelezettségre hivatkozva. A pénzből parkolókat kellett volna építeniük, de az egyetem ahhoz a 350 millió forinthoz sem fér hozzá, amely az önrészt jelentette az új könyvtárépület pályázati forrásaihoz. Manherz Károly szakállamtitkár azt mondta: a maradványképzési kötelezettség december 31-ig érvényes. A kormány az idén 48 milliárd forintos maradványképzési kötelezettséget írt elő a felsőoktatási intézményeknek. Sok egyetem és főiskola attól tart, ismerve a jövő évi megszorításokat, a zárolt pénz egy részét nem látja viszont. (Hír TV)