Moszkvai manőverek. Kulcsszerepe lehet az Iránra gyakorolt nyomás növelésében Oroszországnak. Éppen ezért mind Teherán, mind pedig a Nyugat érdeklődve figyeli a moszkvai reagálásokat. Irán további támogatást vár Oroszországtól, míg az Egyesült Államok a kétoldalú kapcsolatok újraindításának fontos elemeként tekint a perzsa állam ambícióinak visszafogására. Különösen azután, hogy washingtoni értelmezés szerint a Fehér Ház gesztust tett Moszkvának a rakétavédelmi rendszer közép-európai telepítésének felmondásával. Ez a lépés természetes módon kihat az Irán körüli helyzetre is, s nem véletlenül sejtenek sokan egyfajta orosz–amerikai alkut a döntés mögött. Ezt erősíti az Iránnal szemben határozottabbá váló moszkvai hangnem is. Előbb Vlagyimir Putyin intette körültekintő politizálásra Teheránt, majd Dmitrij Medvegyev fogalmazott úgy, hogy a szankciók ugyan általában nem hatékonyak, ám bizonyos esetekben szükség van rájuk. A Kum mellett épülő második urándúsítóról szóló beismerés után pedig még határozottabban szólította fel Iránt békés szándékainak bizonyítására. Mindez azonban még egyáltalán nem jelenti Moszkva elkötelezettségét a szankciók mellé. Egyrészt ugyan egyértelműen jelzi Teheránnak, hogy a kelleténél talán meszszebb ment, másrészt csak addig mehet el, ameddig a visszavonulás lehetőségét nem kockáztatva nem szűkíti saját mozgásterét. Így a finom manővereket, a keményedő álláspontot látva Teherán már morog, Washington azonban még nem tapsolhat. (S. G.)
Rakétavédelem a sarkvidékről? Bár az orosz– amerikai viszony enyhülésének jeleként értékelik az Obama-kormány bejelentését a csehországi és lengyelországi rakétavédelem feladásáról, többen óvnak a döntés önfeledten értékelésétől. A szkeptikusok – köztük hét eleji nyilatkozatában Dmitrij Rogozin orosz NATO-nagykövet – rámutatnak: azáltal, hogy a rakétavédelem hangsúlya mobil eszközökre – főként hadihajókra – tevődik át, növekszik a velük kapcsolatos bizonytalanság, hiszen a nyílt tengeren, nemzetközi vizeken bárhol felbukkanhatnak. Rogozin szerint ráadásul az északi-sarki jégsapka visszahúzódása, Ázsia északi partvidékének hajózhatóvá válása az év nagy részében újabb lehetőséget nyit meg ezen hajók megfelelő pozicionálására. Aligha tekinthető az enyhülés jelének a minap lezárult orosz–fehérorosz hadgyakorlat, a Zapad (Nyugat) 09 sem, amely során a két ország összesen 12500 katonája a „kelet-európai térség stratégiai stabilitásának biztosítása érdekében” manőverezett. (Z. G.)
