Izrael felelősségét vizsgálja az ENSZ

A Közel-Keleten nehéz bárkit is felelősségre vonni háborús bűnök elkövetéséért, ezért kevés a remény arra, hogy valaha is béke lesz a térségben – jelentette ki tegnap Genfben Richard Goldstone az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt, miután az általa vezetett bizottság átnyújtotta a decemberi–januári gázai háborúról készült jelentését a testületnek.

Richard Goldstone beszédében védelmébe vette tegnap az általa vezetett bizottság jelentését, azt állítva, hogy nem politikai okok motiválták a vizsgálat megállapításait. A dél-afrikai jogász elmondta a testület előtt, hogy az általa vezetett testületet a jogállamba és az emberi jogok tiszteletébe vetett hit vezérelte, illetve annak az elve, hogy a polgári személyeknek védelmet kell biztosítani fegyveres konfliktusok idején. Fontos szempont volt továbbá, hogy a térségben senkit ne vádoljanak meg kollektív bűnösséggel – idézte az MTI.
A szeptember közepén elkészült, közel 600 oldalas jelentés arra a megállapításra jutott, hogy az izraeli hadsereg és palesztin fegyveresek is követtek el háborús és feltehetőleg emberiesség elleni bűnöket. A jelentés továbbá aránytalan erő alkalmazásával vádolja Izraelt. A bizottság 36 vitatott incidenst vizsgált ki az Izrael által december 27-én indított háromhetes offenzívával kapcsolatban. Goldstone azt javasolta az ENSZ Biztonsági Tanácsának, hogy szólítsa fel Izraelt „független és a nemzetközi normáknak megfelelő” vizsgálatok lefolytatására az esetleges háborús bűnökkel kapcsolatban, és állítson fel emberjogi szakértőkből álló bizottságot az összes ilyen eljárás ellenőrzésére. A jelentést élesen bírálta Izrael, amely visszautasította és részrehajlónak minősítette a dokumentumot, s elfogultnak magát a bizottságot. A Gázai övezetet ellenőrző Hamász iszlamista szervezet politikai indíttatásúnak, kiegyensúlyozatlannak és tisztességtelennek nevezte a jelentést.
Goldstone elismerte, hogy a négytagú bizottság éles bírálatokat kapott mindkét oldalról, de hangsúlyozta, hogy megállapításaikat nem befolyásolták politikai tényezők. Sürgette a 47 tagú ENSZ-testületet, hogy fogadja el a jelentést. A dokumentumot tegnap kezdték megvitatni az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában.
Szakértők arra hívják fel a figyelmet: a jelentésről szóló vita arra is lehetőséget nyújt, hogy kiderüljön, milyen a viszonya az Egyesült Államoknak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsával. George W. Bush érája alatt ugyanis annak nem volt hajlandó tagja lenni, Barack Obama ugyanakkor már jelezte az Egyesült Államok csatlakozási szándékát a testülethez.