Kilátástalanság és pótcselekvés

Mind a piaci elemzések, mind a szakma az építőipar egészének fokozódó kilátástalanságáról beszél, miközben a kormányzati döntések pozitív hatása korántsem borítékolható. Az Opten legfrissebb felmérése szerint az ágazati felszámolások csakis a cégbírósági nyári szünet miatt mérséklődtek, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége pedig az októberben bevezetendő építtetői fedezetkezelő intézményét kifogásolja, mondván, az nem old meg semmit.

Sem a piaci elemzők, sem pedig az építőipari szakemberek nem nevezhetők optimistának az ágazat kilátásait illetően: a felszámolások száma az Opten céginformációs szolgáltató adatbázisa szerint ugyan némileg – és vélhetőleg átmenetileg – mérséklődött, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) időről időre lesújtó jelentései és az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) helyzetértékelése egyöntetűen a további zuhanásra enged következtetni. Az ágazat helyzetét pedig – mint azt a szakmai szervezet hangsúlyozza – csak rontják a kormányzati intézkedések.
Az Opten tegnap közzétett adatai szerint augusztusban 137 céget számoltak fel a magyar építőiparban, hónapok óta a legkevesebbet. Ennél tavaly augusztusban, azaz a válság kitörését megelőző utolsó békehónapban is több cég ellen indítottak fizetésképtelenségi eljárást a hitelezők: akkor 154 vállalkozás jutott erre a sorsra. Ám ez korántsem jelenti azt, hogy az ágazat túl lenne a válság nehezén. Mint azt Csorbai Hajnalka, a társaság stratégiai igazgatója kifejtette, átmeneti jelenségről van szó, feltehetőleg sokkal inkább a cégbírósági szabadságolások, semmint az üzleti környezet javulása vezetett erre az eredményre. Nyár eleje óta – emelte ki – 12 olyan építőipari vállalkozást számoltak fel, amelynek éves árbevétele korábban meghaladta az egymilliárd forintot, márpedig ezek az ágazatban szokásos alvállalkozói rendszer miatt több bajba jutott céget hagyhattak maguk után. A végelszámolásoknál sem következett be a felszámolásoknál tapasztalt hirtelen fordulat: augusztusban 101 építőipari cég bezárását kezdeményezték a tulajdonosok, miközben egy évvel ezelőtt csak 55 cég fejezte be működését.
Minden jel szerint a kormány úgy gondolja, a válság nem sújtja megfelelő mértékben az építőipart, ezért hoznak olyan jogszabályokat, amelyek tovább rontják a helyzetet – akár így is össze lehetne foglalni az ÉVOSZ-nak az ágazatot érintő új rendeletekkel kapcsolatos álláspontját. A szakmai szervezet – mint azt egy lapunknak eljuttatott összefoglalóban kifejti – úgy véli: az október elsejétől életbe lépő építtetői fedezetkezelő intézménye teljességgel alkalmatlan az ágazat legfőbb problémájának, a lánc- és körbetartozások kiküszöbölésére. A közismert nevén „biztos kéz” program hatálybalépését lehetővé tévő törvénymódosítás olyan rendelkezéseket hozott, amelyek csupán az építőipari terület problémáinak elmélyítésére szolgálhatnak. A kapcsolódó, „az építőipari kivitelezési tevékenységről” szóló, most elfogadott kormányrendeletet pedig átgondolatlannak tartják, amellyel egy működésképtelen rendszert állítanak fel.
Az ÉVOSZ egyebek mellett azt a rendelkezést tartja aggályosnak, hogy a vállalkozók az építőipari kivitelezési tevékenységet csak akkor vállalhatják el, ha a kivitelezési munkák elvégzésére, de legalábbis az első részszámlájának benyújtásáig saját költségén fedezettel rendelkezik. Ez – mint hangsúlyozzák – ellentétes a mai építőipari gyakorlattal, hiszen, bár a klasszikus szerződéstípus alapján a vállalkozók a megrendelők irányába előteljesítésre kötelesek, a tényleges fedezettel általában nem rendelkeznek, az első beérkező részszámlájukból szokták kiegyenlíteni az anyagbeszállítóikat s munkaerejük költségeit. Azt is sérelmezik, hogy építtetővel szerződéses viszonyban álló fővállalkozó végszámlájának teljes körű kiegyenlítésére csak akkor lesz jogosult, hogy ha az alvállalkozók követelésének kiegyenlítését hiánytalanul igazolja. Mindez azt jelenti, hogy a fővállalkozónak önerőből kell előfinanszíroznia, ami „nem felel meg a valós piaci körülményeknek”.
Hogy az ágazat visszaesése az új jogszabályok miatt valóban fokozódik-e, egyelőre nem tudni, ám tény, hogy a helyzet most is drámai. A KSH legutóbbi és korábbi havi gyorsjelentései szerint az ágazat egyedül a még futó, nagy értékű állami megrendeléseknek köszönheti, hogy nem omlott össze teljesen, ám ezek is kivétel nélkül csak a mélyépítésben, gyorsforgalmi utak, vasúti pályák és a 4-es metró beruházásaiban realizálódnak. A statisztikai hivatal számai alapján az építőipari termelés júliusban 5,1 százalékkal csökkent 2008 azonos időszakához képest. Az év első hét hónapjában a termelés 2,4 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál.