Kockázatot lát az IMF

A hitelmegállapodásban rögzítetteknek megfelelően halad Magyarország, ám továbbra is fennállnak a költségvetési kockázatok, amelyek kezelésére a kormánynak készen kell állnia – mondta Iryna Ivaschenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi képviseletének vezetője az Amerikai Kereskedelmi Kamara tegnapi üzleti fórumán. A bevételeket illetően Ivaschenko a társasági adóhoz kapcsolódó kockázatokat emelte ki, de bizonytalansági tényezőként említette az euróövezeti tagállamok lassan kezdődő fellendülését is. Az IMF képviselője szerint a büdzsében szereplő előirányzatokra a közelgő parlamenti választások is veszélyt jelentenek, ám ha minden a terveknek megfelelően alakul, akkor a jövő évi lesz az utolsó nehéz költségvetés Magyarországon. A szerkezeti reformokról szóló döntések meghozatala igen fontos, mivel ezek alapozzák meg a gazdasági növekedést – hangsúlyozta a valutaalap szakembere, aki szerint hazánk több tekintetben is negatív kivételt jelent a régiós államok közül. A magyar államadósság kiugróan magas a térségi országokhoz képest – húzta alá Ivaschenko, aki úgy látja: eladósodottságunk 2011-ben kezdhet el csökkenni. Az IMF szerint 2014-ig a GDP tíz százalékpontjával mérséklődhet az adósságrátánk, ám csak abban az esetben, ha a hitelmegállapodásban lefektetett valamennyi intézkedés megvalósul.
Azokkal a kritikákkal kapcsolatban, amelyek szerint a valutaalap nem kényszerítette ki hazánktól a szükséges reformokat, Ivaschenko úgy fogalmazott: ezekre sem ideje, sem lehetősége nem volt az IMF-nek, hiszen „ha ég a ház, akkor először a tüzet kell eloltani”. A tavaly novemberi hitelfelvétel óta bevezetett megszorításokat illetően az irodavezető aláhúzta: valamennyi intézkedésre a magyar kormány tett javaslatot, szervezetük csupán véleményezte a lépéseket.
Mindeközben Dominique Strauss-Kahn, az IMF ügyvezető igazgatója egy francia rádióműsorban tegnap azt közölte: az eddig vártnál valamivel erőteljesebb lehet az idei gazdasági növekedés az euróövezetben. A valutaalap első embere szerint 2010-ben ugyan fellendülés várható az eurót használó 16 országban, ám a növekedés nem éri majd el a válság előtti szintet.