Közpénzen élősködő csúcsvezetők

Nagyon elszaladt a ló a vezetői, menedzseri javadalmazások tekintetében. Nemrégen került nyilvánosságra a sajtóban, hogy mit kapnak havi fizetésként egyes állami, önkormányzati vezető tisztségviselők. Nagyon sok kétmillió forint feletti havi fizetés van, a csúcs 8,19 millió. A jegybank elnökének fizetését most emelték havi 8 millióra. De még ez nem minden. A horribilis fizetés felett még 80-150 százalékos prémiumot is kapnak, ami azt jelenti, mintha megduplázódnának a havi juttatások, csak így kevésbé tűnik kirívónak. Miért ilyen nagy az úgynevezett prémium? A prémium szerény véleményem szerint csak egy kis ráadás, maximum 30 százalék lehetne a fizetéshez képest, de csak akkor, ha kiemelkedő teljesítményt nyújt valaki, de nem jár automatikusan minden vezetőnek. De még ez sem minden, különböző alibimunkáért (felügyelőbizottsági tagság stb.) súlyos százezreket tesznek zsebre a kiemelt káderek, nem beszélve a busás végkielégítésekről.
Ez jogosan sérti az emberek igazságérzetét. Egyszerűen szemérmetlen, égbekiáltó, erkölcstelen, sőt gusztustalan ez a kapzsiság, harácsolás, ami kimeríti a kizsákmányolás fogalmát. Ez nem más, mint a közpénzek ellopása. Az utóbbi évtizedben a gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek. Nem szabadna ember és ember között ilyen nagy különbséget tenni! Nem ér ennyivel többet egy csúcsvezető munkája például egy pedagógusénál, aki a jövő nemzedékéért dolgozik, és naponta idegőrlő munkával próbál a fegyelmezetlen diákokból embert nevelni.
Milyen lelkiismerettel veszik fel ezek a kiemelt emberek a hatalmas összegeket? Úgy érzik, hogy azért megdolgoztak, megérdemlik, munkájuk ennyit ér, vagy csak azt gondolják, hogy az nekik jár? Hát nem szégyellik magukat? Miközben ők földi javakban dúskálnak, kacsalábon forgó palotákat építtetnek, addig családok ezrei önhibájukon kívül létminimumon vagy az alatt tengődnek, nem tudják kifizetni a rezsijüket, sőt sokan egyetlen otthonukat is elveszítik, földönfutóvá válnak a bankok kapzsisága miatt!
Mi az oka a túlzott jövedelemkülönbségeknek? Az erőfölénnyel való visszaélés? Emberi telhetetlenség, önzés, mohóság? Vagy a politika fizeti le a felső vezetőket? Ez utóbbira jellemző példa az egyetemi rektorok (nem a tanszékvezető professzorok) fizetésének aránytalan megemelése Hiller minisztersége alatt, azért, hogy a rektorok támogassák a kormány törekvését a tandíj bevezetésére. Egyáltalán kik azok, akik megszavazzák, jóváhagyják a felső vezetők juttatásait, prémiumait? A vezetők iránt szolgalelkű igazgatótanács tagjai? Netán maguk a vezetők követelik ki? Sajnos az emberi telhetetlenségnek, kapzsiságnak nincs felső határa.
Törvényileg kell meghatározni a topjövedelmek felső határát, ami lehetne a mindenkori minimálbér tízszerese, azaz jelenleg 715 ezer forint. Ez elég lehetőséget ad a differenciálásra. Belőlem nem az irigység beszél, én sohasem szerettem volna gazdag lenni, csak tisztességesen megélni. Erkölcstelennek tartom az érdemtelenül meggazdagodott embereket. Sérti az igazságérzetemet ez az aránytalanság. Magamról annyit, hogy nyugdíjas villamosmérnök vagyok, közalkalmazottként becsületesen végigdolgoztam az életemet.
Záborszky László, Debrecen