Legyen közügy a magyar dizájn!

Szakmai konferencián vitatta meg a hét végén az Első Magyar Divattervezők Szövetsége meghívott vendégeivel a honi divatszakma kihívásait, sajátos igényeit, kitörési lehetőségeit. Annak ellenére, hogy sokak szerint a magyar dizájn a saját hazájában nem kap megfelelő figyelmet, tény, hogy a tavalyi designhetet hatvanezren látogatták.

Három éve jött létre az Első Magyar Divattervezők Szövetsége, amelynek olyan szakemberek tagjai, mint S. Hegyi Lucia, Németh Anikó, Király Tamás, Léber Barbara. A szövetség a designhét első hétvégéjén az Iparművészeti Múzeumban tartotta meg a „Budapest Couture” című szakmai konferenciával egybekötött bemutatóját.
A szövetség által kezdeményezett vitán a jelenlévők elsősorban arra keresték a választ, hogy milyen módon lehet a szakma alulreprezentáltságán változtatni, hogyan kerülhetne be a magyar divat a nemzetközi körforgásba. Németh Anikó hangsúlyozta, hogy a divat jól kommunikálható terület, amelynek fontos szerepet kellene szánni az országimázs kialakításában. A Budapest Couture rendezvénysorozat célja, hogy bemutassa a hazai divatszakma sokrétűségét. A vitán felszólat Náray Tamás divattervező, aki minden probléma gyökerét abban látja, hogy az érzelmek vezérelnek mindenkit, pedig a divatot csak üzleti oldalról lehet megközelíteni. Náray szerint a divattervezőnek ahhoz, hogy a piacot kiszolgálja, a rajzasztalnál kell maradnia, a piacszegmentálás az erre szakosodott marketing menedzsment feladata.
A designhét, amely idén kapcsolódik az Európai Unió által meghirdetett kreativitás és innováció évéhez, átfogó kiállítással vette kezdetét. Ideiglenes használatbavételi engedéllyel foglalhatta el a volt buszpályaudvar épületét a Versenyben – Magyar design a világpiacon című mustra. Pohárnok Mihály a megnyitón elmondta, hogy a kiállítás célja felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar dizájnban megjelenő kreatív energiák jelentős értéket képeznek, ösztönzőleg hatnak az alkotókra és felhasználókra. A hazai tervezők tudásának hasznosításával pedig a nemzetközi piacon is versenyképessé válhat Magyarország. A válogatásban az elmúlt tíz év világsikereket is elért tervezőinek munkáit állították ki a versenyképesség égisze alatt. A hazai innováció és alkotóerő nagyságát azonban mi sem szemlélteti jobban, mint az 1975-ben megalkotott Rubik-kocka, amely a honi formatervezés alfája és ómegája is lehetne. A mustrán helyet kaptak olyan alkotók, akik valamelyik nagyvállalat részére dolgoznak, például Albert Melinda, aki a Hugo Boss, a Calvin Klein és a Mandarina Duck divatcégnek készít öltözékeket, kiegészítőket, vagy Obendorfer Dávid, aki az Officina Italiana Design berkein belül kamatoztatja itthon megszerzett tudását. De ott vannak az önálló alkotók is: az ökologikus szemléletű Mika & Heni, Co&Co, amelyek márkaarculat-tervezésre specializálták magukat.
És hogy legyen összehasonlítási alapunk, hol is tart manapság a magyar design, elég egy pillantást vetni a designterminál előtt helyet kapott, koppenhágai Index Award 2007 pályázat nyerteseinek plasztikgömbökben kiállított munkáira. Magyarjaink igenis ott vannak az élvonalban.