Lézerközpont épülhet Szegeden

Magyarország, közelebbről a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) lesz az Extreme Light Infrastucture nevű lézerközpont helyszíne. Az európai uniós pályázatot hazánk Csehországgal és Romániával közösen nyerte el.

Bajnai Gordon miniszterelnök, Botka László polgármester és Szabó Gábor rektor tegnap közösen jelentették be, hogy az Extreme Light Infrastructure (ELI) elnevezésű, szuperlézer megépítésére alakult EU-irányító testület Prágában ülésezve pozitív döntést hozott a közös magyar– cseh–román pályázatról. A százmilliárd forintos beruházás elnyerésével Szeged és a projektben részt vevő országok felkerülnek a világ tudományos térképére.
– Szeged győzött, Magyarország nyert; az unió első ízben döntött úgy, hogy egy tudományos nagyberuházását egy újonnan csatlakozott országban valósítja meg – mondta Botka László polgármester a rögtönzött sajtótájékoztatón. Kifejtette, az ELI megépítése Szeged város legfontosabb fejlesztési beruházása lesz a következő években. A polgármester szerint a sikerbe együttesen „belejátszott” a Szabó Gábor akadémikus által irányított világszínvonalú lézerkutató csoport kiemelkedő tudományos teljesítménye, valamint a város, a Szegedi Tudományegyetem és a nemzetközi partnerek összefogása. Megtudtuk, a szegedi szuperlézerközpont – amelynek megépítése a város történetének egyik legnagyobb fejlesztési beruházása lesz majd – háromszáz kutatót és hatszáz főnyi kiszolgáló személyzetet foglalkoztat majd.
A beharangozón Bajnai Gordon úgy vélekedett a pályázati győzelem üzenetéről: „a válság közepén sem adhatjuk fel a jövőt, az ország fejlődését pedig a tudással alapozhatjuk meg”. A miniszterelnök tudásalapú, a kutatás-fejlesztés legjobb magyarországi hagyományait képviselő beruházásnak tartja a lézerkutató létrehozását. Szabó Gábor, az SZTE rektora közölte, az egyetem készen áll a projekt befogadására, amely az intézmény történetében olyan mérföldkő, mint amilyen legutóbb Szent-Györgyi Albert Nobel-díja volt.
Szakemberek szerint az ELI felépítése Európát a lézeres technika bizonyos területein legalább egy évtizedre a világ élvonalába helyezi. A beruházás tudományos céljai közé tartozik, hogy a kutatók igen rövid időtartamokban tudjanak ultrarövid fényimpulzusokat előállítani. Ezzel megfigyelhetők volnának a molekulán belül zajló elemi folyamatok, vizsgálhatókká válnának a szilárd testek felületén vagy a biológiai molekulákon belül zajló elemi események. A berendezéseket lézeres részecskegyorsításra is fel lehetne használni, ami hozzájárulna a sugárterápiás módszerek fejlődéséhez.