Napi sajtószemle

Herald Tribune
Hosszas vizsgálódást követően az Európai Unió által megbízott szakértők (a svájci Heidi Tagliavini által vezetett Független Nemzetközi Tényfeltáró Misszió) valószínűleg arra a következtetésre jutottak, hogy Grúzia robbantotta ki a tavaly augusztusi háborút Oroszországgal azzal, hogy megtámadta a dél-oszétiai szeparatistákat – írja a globális lap a vizsgálatban jártas hivatalnokokra hivatkozva. Ezzel megdől a tbiliszi kormány azon állítása, hogy a támadás védelmi céllal történt. A jelentés mindazonáltal ellenpontozza ezt a megállapítást egy másikkal, amely szerint ha Grúziáé is az első lövés felelőssége, Oroszország kreálta és kihasználta azokat a körülményeket, amelyek a háborúhoz vezettek. A háborút megelőző években Moszkva bátorította a grúz felségterületen működő abház és dél-oszét szeparatista mozgalmakat, kiképezte katonai erőiket, és orosz állampolgárságot adott az ott élő lakosság nagy részének. Orosz részről abban reménykednek, hogy a jelentés rámutat azoknak az országoknak a felelősségére – különös tekintettel Ukrajnára –, amelyek felfegyverezték Grúziát. A jelentést ma adják át az EU Miniszterek Tanácsának, majd azt követően hozzák nyilvánosságra. A Grúzia és a szakadár – csak Oroszország, illetve Nicaragua és Venezuela által elismert – alakulatok határán állomásozó uniós megfigyelő misszió közölte: a héten megerősíti őrjáratait, hogy elejét vegye az összetűzéseknek.

BarentsObserver.com
A barents-tengeri kérdésekért felelős norvég hivatal hírportálja az orosz hírügynökség alapján idézi a Murmanszki terület kormányzóját, Dmitrij Dmitrijenkót, aki szerint technológia hiányában Oroszország képtelen fejleszteni a Barents-tengeren lévő Stokhman gázmezőt külföldi partnerek nélkül. A projektet jegyző Gazprom, Total és StatoilHydro arra kényszerül, hogy a tervezett hetven százaléknál kevesebb orosz beszállítót vegyen igénybe. A kormányzó szerint az orosz technológia és szaktudás különösen a nagyobb mélységekben történő csővezeték-fektetés terén hiányos.