Népbetegség a magas vérnyomás

Ne csak a magánéletben, a munkahelyen is tegyük meg az első lépést szívünk egészségének megőrzése érdekében – ezzel a jelmondattal rendezte meg a szívünk napját a Magyar Kardiológusok és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány. A szervezők az azonnali életmódváltásra igyekeztek felhívni a figyelmet, hiszen a hazai lakosság 52 százaléka szív- és érrendszeri megbetegedésben hal meg.

Mizsei Bernadett
2009. 10. 07. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tíz éve számos országban szeptember utolsó vasárnapján rendezik meg a szívünk napját. A hazai két szervező társaság a jelenlegi rossz statisztikai mutatók javításáért küzd. Az adatok szerint ugyanis hazánkban 2,5 millió ember szenved magas vérnyomásban, egymillióan cukorbetegek, a lakosság fele pedig túlsúlyos. Komoly veszélyt látnak abban is, hogy Magyarországon többen dohányoznak és fogyasztanak alkoholt, ugyanakkor sokkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt esznek, mint az uniós átlag.
– A szívbetegségek ellen az életmódváltozással lehet harcolni – szögezte le lapunk kérdésére Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem (SOTE) Kardiológiai Központjának igazgatója. Mint mondta, elengedhetetlen a heti ötszöri, legalább harmincperces testmozgás, a vérnyomás 140/90 alatti érték megtartása, a dohányzás mellőzése, valamint koleszterin- és a vércukorszint gyakori ellenőrzése. – Elrettentő, hogy a 65 év alatti nők és férfiak esetében a szívinfarktus előfordulása sokszorosa az európai országok átlagának. Például a francia férfiakat tekintve ennek valószínűsége egyhatoda a magyarokénak – jegyezte meg. A professzor szerint intő jel az is, hogy – szintén az európai viszonylatban – Magyarországon háromszor gyakrabban jelentkezik szívizominfarktus és ebből eredően halálozás 65 év alatt, vagyis 300 százalékos különbségről beszélhetünk. Merkely Béla pozitívumként megemlítette: az ér- és szívbetegek kezelése terén jelentős előrelépés történt. Az elmúlt tíz évben négy évvel nőtt a várható élettartam. Az igazgató lapunk kérdésére kitért arra is, hogy az élsportolók szűrése Kolonics György olimpiai bajnok halála óta nagyobb figyelemnek örvend. A Magyar Olimpia Bizottsággal együttműködve a téli olimpiára készülők ellenőrzését néhány héten belül megkezdik a SOTE-n.
– Az élsport megterheli a szívet, de nem mindenkit fenyeget a hirtelen szívhalál veszélye. Ezért is tartjuk rendkívül fontosnak a veszélyeztetettek szűrését. Azért is igyekszünk minél alaposabb munkát végezni, mert az élsportot űző fiataloknál a hirtelen szívhalál ötször nagyobb valószínűséggel fordul elő az azonos korú, nem élsportoló fiatalokhoz képest – tudtuk meg.
Tegnap először kapott külön sátrat a Tüdőér Egylet, amelynek tagjai a magas tüdővérnyomásban szenvedőket segítik. Mint arról szombati interjúnkban beszámoltunk, a pulmonális hipertónia ismeretlen eredetű, gyógyíthatatlan betegség, és sokak évekig úgy élnek, hogy nem tudják: ez okozza a teljesítőképességük csökkenését és a nagyfokú légszomjat. Kovácsné Schuster Hedvig, aki részt vett a tegnapi rendezvényen, arról számolt be: két év telt el, míg diagnosztizálták a betegségét, de akkorra már olyan rossz állapotban volt, hogy három-négy méter megtétele is kihívást jelentett számára.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.