Tíz éve számos országban szeptember utolsó vasárnapján rendezik meg a szívünk napját. A hazai két szervező társaság a jelenlegi rossz statisztikai mutatók javításáért küzd. Az adatok szerint ugyanis hazánkban 2,5 millió ember szenved magas vérnyomásban, egymillióan cukorbetegek, a lakosság fele pedig túlsúlyos. Komoly veszélyt látnak abban is, hogy Magyarországon többen dohányoznak és fogyasztanak alkoholt, ugyanakkor sokkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt esznek, mint az uniós átlag.
– A szívbetegségek ellen az életmódváltozással lehet harcolni – szögezte le lapunk kérdésére Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem (SOTE) Kardiológiai Központjának igazgatója. Mint mondta, elengedhetetlen a heti ötszöri, legalább harmincperces testmozgás, a vérnyomás 140/90 alatti érték megtartása, a dohányzás mellőzése, valamint koleszterin- és a vércukorszint gyakori ellenőrzése. – Elrettentő, hogy a 65 év alatti nők és férfiak esetében a szívinfarktus előfordulása sokszorosa az európai országok átlagának. Például a francia férfiakat tekintve ennek valószínűsége egyhatoda a magyarokénak – jegyezte meg. A professzor szerint intő jel az is, hogy – szintén az európai viszonylatban – Magyarországon háromszor gyakrabban jelentkezik szívizominfarktus és ebből eredően halálozás 65 év alatt, vagyis 300 százalékos különbségről beszélhetünk. Merkely Béla pozitívumként megemlítette: az ér- és szívbetegek kezelése terén jelentős előrelépés történt. Az elmúlt tíz évben négy évvel nőtt a várható élettartam. Az igazgató lapunk kérdésére kitért arra is, hogy az élsportolók szűrése Kolonics György olimpiai bajnok halála óta nagyobb figyelemnek örvend. A Magyar Olimpia Bizottsággal együttműködve a téli olimpiára készülők ellenőrzését néhány héten belül megkezdik a SOTE-n.
– Az élsport megterheli a szívet, de nem mindenkit fenyeget a hirtelen szívhalál veszélye. Ezért is tartjuk rendkívül fontosnak a veszélyeztetettek szűrését. Azért is igyekszünk minél alaposabb munkát végezni, mert az élsportot űző fiataloknál a hirtelen szívhalál ötször nagyobb valószínűséggel fordul elő az azonos korú, nem élsportoló fiatalokhoz képest – tudtuk meg.
Tegnap először kapott külön sátrat a Tüdőér Egylet, amelynek tagjai a magas tüdővérnyomásban szenvedőket segítik. Mint arról szombati interjúnkban beszámoltunk, a pulmonális hipertónia ismeretlen eredetű, gyógyíthatatlan betegség, és sokak évekig úgy élnek, hogy nem tudják: ez okozza a teljesítőképességük csökkenését és a nagyfokú légszomjat. Kovácsné Schuster Hedvig, aki részt vett a tegnapi rendezvényen, arról számolt be: két év telt el, míg diagnosztizálták a betegségét, de akkorra már olyan rossz állapotban volt, hogy három-négy méter megtétele is kihívást jelentett számára.

Orbán Viktor: A Tisza Párt egy brüsszeli párt, a gazdái Brüsszelben vannak