Ma sem mondható éppen befolyásmentesnek a nagy múltú Hold utcai gyülekezet, amely másfél évszázados fennállását ünnepelte a hét végén. Sok év óta innen indulnak munkába a Magyar Országgyűlés hívő képviselői a parlamenti ülésszakok kezdetén, meghallgatván egy-egy ökumenikus áhítatot. A gyülekezet lelkipásztora 2006-ig az a Balog Zoltán volt, aki lelkészi tevékenységét csak szünetelteti, miután képviselőséget vállalt a Fidesz országgyűlési frakciójában. A parlament emberi jogi és vallásügyi bizottságának elnöke a házigazda szerepét vállalta a templomban lebonyolított ünnepi konferencián. A rendezvény üdítő mozzanata volt, amikor a kávészünet végén, pontban 12 órakor a Kossuth rádió Déli harangszó című adása hangzott fel az erősítőkből, benne éppen a Hold utcai harang bongásával. Érdekesség: a jelenlegi – a visszakapott templommal együtt 2002 márciusában fölszentelt – harangot az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor öntette két rangos külföldi kitüntetésének díjából.
De miben állt a teljes nevén Budapesti Német Ajkú Evangélium szerint Reformált Gyülekezet hajdani befolyása? Kovács Ábrahám történész, teológus előadásából kiderült: az 1859-ben létrejött közösség rendkívüli módon hatott a korabeli hazai református egyház lelkiségére. A Habsburg-házból származó királyok hosszú ideig elnyomták a – jórészt magyar etnikumot magában foglaló – felekezetet, amely így nemzeti politikummal töltődött fel, miközben a személyes megtérés és hit élménye sokakban nem fejlődött ki. A bibliaközpontú hitfelfogást a korabeli „racionális” teológiai felfogás sem engedte érvényesülni. A német ajkú gyülekezet meghatározó személyiségei azonban „ébredési emberek” voltak, akik összefogva az országban működő skót miszszióval, ablakot nyitottak a nyugati hitbeli megújulás mozgalmaira, és belmissziós célú egyesületek, mozgalmak egész sorát indították el. A gyülekezet szociális téren is maradandót alkotott, elég csak az első protestáns árvaház és a ma is működő Bethesda- kórház megalapítására utalni. Így érthető Balog Zoltán felvetése: „Mi tart életben egy országot, ha nem azoknak az embereknek a hite, akik a közjóért és Isten dicsőségére akarnak dolgozni?”
A gyülekezetet német nemzetiségű vagy kitért zsidó pesti polgárok, illetve külföldről érkező vállalkozók, szakmunkások alkották. Részben idegenek és vándorok voltak – állapította meg előadásában Szabó István dunamelléki püspök, hogy aztán párhuzamot vonhasson minden keresztyén hívő önként vállalt sorsával: „hazátlanokként” tekint rájuk a világ, mert Isten ígéreteinek beteljesülésére várnak és aszerint élnek.
A számos különbséget felmutató nyugat-, közép- és kelet-európai protestáns egyházaknak egységet felmutatva kell szót emelniük a hajdan a keresztyénséggel felvirágzó kontinens jövőjéért, a teremtett világ megőrzéséért, amihez „felelőssé” kell alakítani a ma „felelőtlen” kapitalizmust – erről is szólt a záróbeszélgetés, amelyen Gottfried Locher, a Református Világszövetség svájci alelnöke, Karl-Christoph Epting, a Lipcsei Egyetem Diaszpóra Intézetének igazgatója és Prőhle Gergely, a hazai evangélikus egyház országos felügyelője is részt vett.
origo.hu
Gyöngyösi parasztlázadás: a rendőrség vetett véget a kaszákkal vívott ütközetnek
