Szigorodó felügyelet

A napokban kerülhet az Országgyűlés elé a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének hatékonyabbá tételéről szóló törvényjavaslat, amely szélesebb mozgásteret enged a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF). A változásokról Farkas Ádámmal, a PSZÁF felügyeleti tanácsának elnökével beszélgettünk.

Könyvvizsgálók kerestetnek. Az OTP Bank nem európai uniós leányvállalatai könyvvizsgálata írt ki kétfordulós, gyorsított tárgyalásos közbeszerzést a PSZÁF – a felhívás a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben jelent meg. A fókuszált helyszíni célvizsgálatokat a következő leánybankoknál kell elvégezni: OAO OTP Bank (OJSC OTP Bank) (Oroszországi Föderáció), Donskoy Narodny Bank (Oroszországi Föderáció), OTP Banka Hrvatska d.d. (Horvátország), Crnogorska komercijalna banka a.d. (Montenegró), OTP Banka Srbija a.d. (Szerbia). A felsorolásból kimaradt a nagyobb külföldi érdekeltségek közül az OTP bolgár, szlovák és román leánybankja is. (MTI)

A válság hatására az egész világon szigorították a kormányok a pénzügyi rendszer ellenőrzését. Hamarosan hazánk is beáll a sorba. Milyen fontos változásokat hozhat a törvényjavaslat?
– Az egyik változás, hogy a felügyelet ezentúl erős fogyasztóvédelmi hatóságként is működik majd. A törvénytervezet a hatósági szerepkör gyakorlatát szabályozza. Leírja és pontosítja az eljárások menetét, meghatározza a határidőket, vagyis részletesen szabályozza a hatósági faladatokat és módszereket. Emellett a PSZÁF kormányhivatalból olyan intézménnyé válna, amelyet közvetlenül az Országgyűlés felügyel, így a szervezet függetlenebbé válna a kormánytól.
– Mit fognak észrevenni az ügyfelek ezekből a változásokból?
– Két dolgot fognak érzékelni: az egyik, hogy az egyéni ügyfélpanaszokkal is foglalkozni fog a felügyelet. Telefonon, levélben és személyesen is megkereshetnek bennünket az ügyfelek. Amennyiben a beadványából az a gyanú merül fel, hogy valóban vannak szabálytalanságok, akkor a PSZÁF az eddigi szerepénél sokkal határozottabban fog fellépni, nemcsak továbbítja a panaszt a megfelelő szervekhez, hanem saját maga fogja vizsgálni az ügyet. A másik dolog, amit ígérhetek, az, hogy amikor valami problémát találunk, határozottabban fogjuk képviselni az ügyfelek érdekeit, mint eddig. Az eljárás is meg fog változni egy kissé, mélyebb vizsgálatokat végzünk majd, és a hozzáállásunk is ügyfélbarátabb lesz.
– Eddig is érkeztek panaszok a felügyelethez. Mely területekkel elégedetlenek az emberek általában?
– A legtöbb panasz a hitelekkel kapcsolatos. Sajnos, ha valaki azzal keres meg bennünket, hogy nem tud fizetni, nem sok mindent tudunk tenni. Ebben az esetben azt tanácsoljuk, hogy semmiképp se szakítsa meg az ügyfél a kapcsolatot a bankkal, legyen mindig elérhető az ügyintézők számára, és lehetőségeihez mérten rendezze a tartozást, hogy legalább a fizetési szándékát lássa a bank. Mi akkor tudunk segíteni, ha felmerül, hogy a pénzintézet jogtalanul számolt fel költséget, vagy módosította a díjait, esetleg nem megfelelően tájékoztatta az ügyfelet.
– A nem egyértelmű tájékoztatás miatt rengeteg bírság született már. Mit tudnak tenni azért, hogy a bankok ne laikusok számára érthetetlen szöveggel teleírt, húszoldalas szerződéseket írassanak alá az ügyfeleikkel?
– Erre a kérdéskörre a banki magatartáskódex ad iránymutatást. Előírja, hogy a kódexet aláírók kötelesek minél közérthetőbben megfogalmazni tájékoztatóikat, hírleveleiket és a szerződéseiket.
– Nem ez az első olyan szabály, amely felhívja a pénzintézetek figyelmét arra, hogy érthetően kell tájékoztatni az embereket. Ezt az elvárást azonban a bankok egyáltalán nem vették komolyan. Miért éppen most változnának meg?
– Napról napra nő a magatartási kódexhez csatlakozó bankok száma. Egyre több szereplő lép a piacra olyan reklámmal, amelyben megemlíti, hogy csatlakozott a kódexhez, és hangsúlyozza, hogy ő igenis figyel arra, hogy az ügyfelet egyértelműen, egyszerűen és érthetően tájékoztassa a termékeiről. A PSZÁF figyelni fog rá, hogy a pénzintézetek betartsák a kódexben vállaltakat. Ugyanakkor azt is hozzá kell tennem, hogy ezekben a szerződésekben és tájékoztatókban nagyon bonyolult dolgokat kell megfogalmazni, és ez néha nem könynyű. Ironikus példa, hogy amikor a magatartási kódex tárgyalásakor igyekeztünk szövegbe önteni azt az elvárást, hogy egyszerűen kell fogalmazni, a mondat olyan bonyolultra sikerült, hogy a bankok kérésére újra kellett szerkeszteni. Ezzel együtt az olvasóknak azt tudom mondani, hogy kérdezni nem szégyen. Ha valami nem teljesen világos a számukra, kérdezzenek rá újra és újra.
– A magatartási kódex a tájékoztatás mellett még számos dolgot szabályoz, de csak azok számára, akik hajlandók alávetni magukat.
– A banki magatartáskódex a hitelezésre vonatkozik, a hitelezési tevékenységet, az ügyfelekkel való hitelezői bánásmódot szabályozza. Már több mint száz hitelintézet, takarékszövetkezet és pénzügyi vállalkozás csatlakozott hozzá. Ezek együttesen a hitelezési piac nagy részét lefedik. Mindenkinek azt tanácsolom, hogy a választásnál tartsa szem előtt, hogy az adott társaság a kódex előírásai szerint működik-e vagy sem. Kérdezzenek rá, nézzenek utána!
– Mi lesz azokkal a társaságokkal, amelyek nem csatlakoznak a kódexhez? Azokon hogy kérik számon a helyes magatartást?
– Természetesen a kódex be nem tartását nem tudjuk számon kérni azoktól az intézménytől, amelyek nem írták alá, viszont vannak vonatkozó törvények, és ha valaki olyat tesz, ami kódex ide vagy oda, megsérti a törvényeket, akkor mi minden további nélkül felléphetünk velük szemben.
– Sőt, a törvénytervezet szerint akár milliárdos bírságokat is kiszabhatnak ezután.
– Igen, akár kétmilliárd forintos bírságot is kivethetünk, ám fontos megjegyezni, hogy a milliárdos öszszegű büntetések ezentúl sem lesznek mindennaposak. Nem arra kell számítani, hogy amint hatályba lép a kódex, mi azonnal milliárdos bírságokat vetünk ki. Akkor fogunk nagyobb összegű bírságokat kivetni, ha tényleg kirívó szabálytalanságot tapasztalunk.
– Már csak azért sem lesz könynyű dolguk a büntetések kiszabásánál, mert rengeteg vita merülhet fel az új szabályozások értelmezése körül. Több kritika is érte a kódexet amiatt, hogy nem elég egyértelműek az elvárásai.
– Biztos vagyok benne, hogy lesznek vitás esetek, de ki kell alakítanunk egy bírságolási gyakorlatot. A kódex alkalmazása iránymutatást ad majd a bankok számára. Nem hiszem, hogy hosszú türelmi időre lenne szüksége a bankoknak ahhoz, hogy átlássák, hogy mit vár el a kódex. Szeretnénk, ha a kódex elvárásai a gyakorlatban is hamar érvényesülnének.
– Ha már eddig nem érvényesültek…
– Ez így nem teljesen igaz, a magyar bankrendszer például a válság ellenére is stabil maradt, holott több külföldi országban is az államnak kellett beavatkoznia. Ugyanakkor a fogyasztóvédelem területén valóban voltak olyan problémák, amelyeket lehetett volna jobban is kezelni. Ez az a terület, ami soha nem lehet elég jó, mindig lehet rajta javítani. Véleményem szerint a jövőre kell koncentrálni, és az új felhatalmazásokkal kell az eddigieknél jobb eredményeket elérni.