Uniós rohamosztag?

Jól szervezett, erőteljes és bárhol azonnal bevethető; a rendőrségi és katonai jelleget – a kialakuló krízishelyzetek miatt – egyesítő gyorsreagálású rendőrségi különítmény – így határozza meg bevezetőjében egy 2007. október 18-án aláírt velseni szerződés az új, kialakításra váró uniós csendőrség feladatköreit. A lisszaboni szerződés előtt két hónappal Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Portugália által elfogadott, a hollandiai Velsenben megkötött szerződés értelmében – francia javaslatra – egy olyan csúcsszerv létrehozásáról döntöttek, amelyik a schengeni határokat kihasználva bárhol és bármikor bevethető, paramilitáns egységei pedig különösen krízishelyzetek, zavargások esetére az adott ország rendfenntartó erőit segítve, katonia osztagokként működve beavatkozhatnak az aktuális eseményekbe.
A Párizs által még 2004-ben megálmodott uniós csendőrség – European Gendarmerie Force (EGF) – feladatkörei, jogosítványai azóta is nagy vitatémát szolgáltatnak az Európai Unió több tagállamában. A velseni szerződéshez az elmúlt két évben csak Románia csatlakozott, ugyanakkor megfigyelőként a programban részt vesz Lengyelország és Törökország is. A Tony Blair vezette brit munkáspárti kabinet fontolóra vette ugyan a csatlakozást, ám akkora társadalmi ellenállás övezte, hogy végül lemondtak a tagságról.
A szervezet leginkább problematikus pontja az, hogy a szerződés értelmében a katonai jogosítványokkal felruházott különleges rendőrségi alakulatok tulajdonképpen bármit megtehetnek egy-egy krízishelyzet kezelése, elfojtása érdekében. (Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy például az EGF-en keresztül román vagy francia – speciális jogkörrel felruházott – rendőrök verhetnének szét egy esetleges budapesti tüntetést, illetve léphetnének fel az azon részt vevő magyar állampolgárokkal szemben – a szerk.) A brit sajtónak emellett különösen az szúrja a szemét, hogy ennek értelmében az EGF munkájában szerepet vállaló – uniós állampolgársággal nem rendelkező – török rendőrök az EU schengeni zónáján belül katonai műveletet hajthatnának végre brit állampolgárokkal szemben.
A jelenleg az olasz Vicenzában székelő EGF feladatairól az elmúlt két évben nem sok minden került nyilvánosságra. A tagállamonként ezer-ezer fővel operáló uniós csendőrség – amely a franciák szerint az amerikai szövetségi nyomozó hivatal (FBI) mintájára létrehozott uniós csúcsszervként működik/működne – saját honlapja szerint 2007. november 22. óta részt vesz Bosznia-Hercegovinában az EUFOR Althea elnevezésű rendfenntartói, rendőrségi munkájában. Sőt tavaly december elején a katonai alakulatok vezetésével az olasz Stefano Castagnotto vezérőrnagyot bízták meg. Az Althea progam EGF-missziója mellett azonban semmi egyéb rendfenntartói munkában való részvétel nem ismert. Így az sem, hogy a franciák által gründolt EU-csendőrség egyáltalán részt vesz-e, együttműködik-e az Europollal. Egyes vélemények szerint az egyezményt – a várható felháborodás miatt – tudatosan választották le a lisszaboni szerződésről. A brit Anne Palmer az üggyel kapcsolatban írt több cikkében arra figyelmeztetett, a velseni szerződésben felvázolt multinacionális rendfenntartó hatóságot csak a lisszaboni szerződés elfogadása után kezdik el kialakítani. Noha a hivatalos EGF-honlap egy 2007. december 14-i bejegyzése szerint Magyarország fontolgatta az uniós csendőrség munkájába való bekapcsolódását, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium lapunk megkeresésére közölte, hazánk nem tagja az European Gendarmerie Force elnevezésű, jelenleg hat európai államot tömörítő együttműködésnek.