Zöldként kezeljük a kapcsolt energiát

E N E R G I AA megújuló energiák terjedésének ösztönzésére kitalált kötelező átvételi rendszer ma Magyarországon elsősorban a fosszilis forrásokon alapuló kapcsolt hő- és áramtermelést támogatja. Bár a szisztéma várhatóan jövő februárban megváltozik, a kapcsoltan energiát előállító cégek már most arról beszélnek, ha elveszik tőlük a támogatott átvételi tarifát, működésük veszteségessé válik.

Október 1-jén a gázár csökkenése miatt változott az eredetileg a megújuló energiaforrások terjedését támogató kötelező átvételi tarifa (kát) mértéke. A némi ellentmondást magában hordozó mondatot az oldja fel, hogy nem a szél- vagy napenergiából nyert villamos energia átvételi ára változott meg, csupán a kapcsolt hő- és áramtermelésé. Utóbbi technológia ugyanis bár fosszilis forrásokból állít elő energiát, ezt mégis a „zölderőforrások” közé sorolják.
Eredetileg a távfűtőrendszer ellátására épült erőművek működéséhez először áramot kell előállítani, s így praktikus módon ezek az üzemek mindkét terméket értékesítik. Ennek „zöld” jellegét az adja, hogy a szakértők szerint míg ha a hőt és a villanyt külön termelnék meg, az 220 egységnyi energiát emésztene fel, míg a kettő vegyes előállításához csupán 170 egységre van szükség. Ugyanakkor ma már a kát-rendszerben átvett mennyiség csaknem háromnegyedét a kapcsolt termelés adja ki, s csupán a többin osztozik a szél-, a napenergia s a biomassza. Ráadásul tavalyhoz képest a kapcsoltenergia-előállítás kát-ban elszámolt mértéke 11 százalékkal nőtt. Ennek fő oka, hogy a Budapesti Erőmű egységei 2009. január 1-jétől bekerültek a támogatott átvételi körbe, hiszen ezek nélkül a kapcsolt termelés mennyisége 8,6 százalékkal elmaradt volna 2008 első hat hónapjától. Nem titok az sem, hogy bár alapvetően a távhőellátás érdekében települtek ezek az erőművek, ma már a kát miatt a nyereség nem a hőtermelésen, hanem az áramon van. Nem véletlen, hogy a szakmai szereplők úgy vélekednek: jelenleg gyakorlatilag bárhol megéri a kapcsolt termelés.
A Magyar Energia Hivatal (MEH) legutóbbi konferenciáján többször is szó esett arról, hogy a kát-rendszer valójában nem érte el a célját, hanem csak üzleti lehetőséget biztosít egy réteg számára. Ezért kérte az energiaügyi miniszter a hivatalt arra, hogy dolgozzon ki módosításokat a kát-tal kapcsolatban. A MEH szerint ezek februárig elkészülnek, s a módosítások várhatóan a kapcsolt termelés támogatásának csökkentéséről (is) szólnak majd.
Az emelt átviteli tarifa 2010 végén számos kapcsolt erőmű számára megszűnik, s a kát-rendszerbe csak bizonyos feltételek teljesülése mellett veszik majd vissza az energiatermelőket. – Ha a jelenlegi helyzetben megszűnne a kötelező átvételi tarifa a kapcsolt hő- és áramtermelőknél, akkor ezek az egységek mind veszteségesen működnének – jelentette ki Fekete Csaba, a KPMG szakértője az Energiainfo.hu legutóbbi sajtóklub-beszélgetésén.
Hasonlóan látja a helyzetet Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke, aki szerint, ha a kát-ot egy az egyben – vagyis fűnyíróelv mentén – megszüntetnék, akkor vagy sok kapcsolt hőtermelő leállna, vagy pedig mintegy ötszörösére emelkedne a távfűtés alapdíja. Hozzátette, 2010. december 31-e után csak annak a kapcsolt hő- és áram-előállítónak kellene átvételi támogatást kapnia, amelynél a kapcsolt termelés haszna megjelenik a távhőszolgáltatásban is. Azt a termelőt pedig nem szabadna tovább a kát-rendszerben tartani, amely „lenyeli” az így keletkezett hasznot.
H. Szováti Miklós, a Győrhő Kft. ügyvezető igazgatója ehhez kapcsolódva kifejtette, jelenleg sok helyen nem csapódott le a távfűtésben a kapcsolt termelésből fakadó előny, mivel ezt a hasznot – amelyből a távhőrendszert lehetett volna fejleszteni – más szegmensben használták fel. Az igazgató rámutatott, a kát csak minimális mértékben érte el a célját. Közölte, a Győrhő a kötelező átvételi tarifa miatt minden egyes előállított kilowattórányi áramon a piaci árhoz képest több mint tíz forint többletnyereségre tesz szert. Ugyanakkor a társaság évi egymilliárd forintot veszítene, ha nem maradna benne a kát-körben, s ez valószínűleg be is döntené azt.
Kovács Lajos, a budapesti Főtáv vezérigazgatója szerint azt kellene megnézni, hogy hol van egyáltalán szükség a kapcsolt energiatermelésre, s ezután lehetne arról dönteni, hol érdemes támogatni ezt a technológiát. Negatív példaként említette azokat az erőműveket, amelyeket a magas áramátvételi tarifa miatt üzemeltetnek, miközben a keletkező hőt csak a kát-rendszerbe kerülés miatt adják el. Kovács Lajos ezenkívül azt várja el a MEH-től, hogy szigorúbban ellenőrizzék a kapcsolt erőművek hatásfokát, 75 százalék alatt ugyanis nem jár a kát.