Külön kiemelte Sólyom László köztársasági elnök a kiállítás ünnepélyes megnyitóján tartott beszédében az anyag kultúrtörténeti jelentőségét, Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója pedig hangsúlyozta: a művelődéstörténet újragondolása minden generáció örök érvényű feladata, s a február 28-ig a könyvtár nyitvatartási idejében megtekinthető tárlat célja is éppen az, hogy a mohácsi vész előtti nyelvemlékeink régóta tervezett kiállításával, a „középkori nyelvemlékek vallatásával” ezt a feladatot beteljesítse.
A magyar nyelvű írásbeliség történetének mintegy félezer évét öleli fel a tárlat a latin nyelvű oklevelekben szórványosan megjelenő magyar szavak felbukkanásától az önálló irodalmi művek létrejöttén át az írás mindennapi használatbavételéig. A korhű tárgyakkal (ereklyetartó házi oltár, gyertyakoppantó olló, míves sarokveretek, mézeskalácssütő forma, pénzérmék) ékesített vitrinekben, a három részből álló Corvin-kiállítótermekben először a szórványemlékekből kap ízelítőt a látogató: megtekinthető az 1055-ben kelt Tihanyi alapítólevél, benne az első magyar szószedettel. Kiemelt helyen szerepelnek első Árpád-kori szövegemlékeink, a Halotti beszéd, az Ómagyar Mária-siralom, a Königsbergi töredék és szalagjai, valamint az úgynevezett második szóbeliség korából való glosszák. A latin–magyar szójegyzékekből kirajzolódik az a lassú folyamat, amely során a korai magyar egyházi nyelv egy állandó, élő tolmácsolási gyakorlat során a prédikációkban formálódott a szóbeliség szintjén. A kolostori kerengő díszlettel berendezett második teremben most első alkalommal egymás mellé került az elveszett Huszita Biblia három kódexben (Bécsi, Apor- és Müncheni kódex) fennmaradt részlete és az elveszettnek hitt Apor-kódex, amelyet a kiállítás alkalmából restauráltak. A terem leglátványosabb ereklyéi a nyulak-szigeti domonkos rendi apácák könyvei, Ráskay Lea és Sövényházi Márta iniciálékkal díszített, felolvasásra készült kódexei. A tárlat levelekkel, a világi költészet legkorábbi lejegyzett emlékeivel, világi asszonyok számára összeállított imakönyvekkel, és Lázár deák első nyomtatott Magyarország-térképével zárul.
Az időszaki kiállításhoz kapcsolódóan a közoktatás számára kétívnyi fakszimile dosszié is készült, létrehoztak tovább egy multimédiás tartalmakkal feltöltött, tudományos igényű, átfogó nyelvemlék-honlapot (nyelvemlekek.oszk.hu), amelyen a legfontosabb nyelvemlékek és a hozzájuk tartozó hanganyagok, képek digitális formában is elérhetők. A honlap a 2010. januárra tervezett bemutatóig bővül, de már most elérhető a Halotti beszéd vagy az Ómagyar Mária-siralom hanganyaga színművészek előadásában. A közoktatás számára készült dosszié tizenkét nyelvemlék fénykép minőségű, eredeti méretű másolatát tartalmazza.
Az OSZK iskolai csoportok számára előzetes bejelentkezés alapján múzeumpedagógiai foglalkozást is biztosít. A foglalkozás térítési díja 400 Ft/fő, amelyért a legalább felső tagozatos diákokat feladatokkal színesítve vezetik végig a nyelvemléktárlaton.
Nyelv. Emlék. Teremtés. A magyar nyelv évéhez kapcsolódóan, a nyelvemléktárlat kiegészítéseként Kazinczy Ferenc emlékének szentelt kamarakiállítás is megtekinthető február 28-ig a könyvtár kézirattárában. A tárlat Kazinczy-ereklyék révén mutatja be a nagy nyelvújító és a nyelvemlékek viszonyát és az írott magyar nyelv kezdeteitől a nagy megújulásig terjedő időszak hátterét.

Rengeteg ember menekülhet el Debrecen környékéről