Román sajtóhadjárat maffiamódszerekkel

Zsarolással próbált kicsikarni magas rangú román politikusok vagyonosodásáról szóló információkat a bukaresti feddhetetlenségi ügynökség vezetőjétől két neves újságíró. Miközben a szakma határozott lépéseket tett a két publicista kiközösítése érdekében, a botrányos ügy az ügyészségen folytatódik.

(Kolozsvár)

Felkavarta a romániai média világát annak a két neves újságírónak az esete, akikről nemrég derült ki, hogy megzsaroltak egy magas rangú bukaresti köztisztviselőt. A kémsztorinak is beillő történet főszereplője Bogdan Chirieac politikai elemző, a Gandul napilap egykori főszerkesztő-helyettese és Sorin Rosca Stanescu, az ugyancsak országos Ziua napilap alapító igazgatója, akiknek maffia típusú módszerét a minap egy harmadik újság tárta a nyilvánosság elé. A Curentul olyan hangfelvételeket tett közzé, amelyek Catalin Macovei, a romániai feddhetetlenségi ügynökség (ANI) vezetőjének a két publicistával a bukaresti Snagov-tó partján, egy vendéglőben folytatott magánbeszélgetését rögzítették. A különböző köztisztségeket betöltő személyek vagyonnyilatkozatát és vagyonosodását ellenőrizni hivatott ANI jelentős intézmény a korrupció sújtotta Romániában, a létrehozásáról szóló jogszabály elfogadása nem véletlenül szerepelt az ország európai uniós csatlakozásának feltételei között. A máig tisztázatlan körülmények közepette lehallgatott beszélgetés során Sorin Rosca Stanescu a parlament és a kormány tagjainak, a bírák, ügyészek, diplomaták, polgármesterek, önkormányzati képviselők, valamint egyházfők vagyonát, illetve összeférhetetlenségét vizsgáló ügynökség vezetőjével közölte: tudomást szerzett arról, hogy vagyonnyilatkozatában elmulasztott feltüntetni egy százezer eurós (27 millió forint) kölcsönt, amelyet egyik barátjával vett fel 2006-ban. A lapigazgató félreérthetetlen utalásokat tesz Macoveinek: nyilvánosságra hozza a kölcsön ügyét, ha az ANI vezetője nem bocsát a rendelkezésére magas rangú, a kormányzó jobbközép demokrata párt sorait erősítő politikusok és miniszterek feltételezett külföldi bankszámláiról szóló adatokat. Stanescu bevallja azt is: személyesen nem is ezeknek a politikusoknak, hanem az általuk támogatott Traian Basescu államfő rossz színben való feltüntetése a célja.
A Ziua igazgatójának Basescu-fóbiája nem véletlen, hiszen évekkel ezelőtt maga a román elnök hozta nyilvánosságra, hogy a sajtócézár megfenyegette: „tönkreteszi”, ha nem állítja le a barátja, a Románia egyik leggazdagabb üzletembereként ismert Dinu Patriciu liberális olajmágnás elleni bűnvádi eljárást. Noha Chirieac szerepe többek között abban merült ki a zsarolási ügyben, hogy Macovei barátjaként „összehozza” a magas rangú köztisztviselőt Stanescuval, a lehallgatásokból kiderül az is: a többnyire külpolitikai elemzéseiről közismert publicista számára egyértelmű volt a zsarolás ténye.
Egyébként a bukaresti tévéstúdiók állandó meghívottjaként a két neves újságíró az elmúlt időszakban többnyire heves Basescu-bírálatával tűnt ki, Stanescu például nemrég illegális fegyverügylettel vádolta az államfő fivérét, amit viszont a román hatóságok is cáfoltak. A történtek nyomán az egykor ügyészként tevékenykedő Catalin Macovei zsarolás vádjával bűnvádi feljelentést tett Stanescu ellen, sőt vizsgálatot indított négy beosztottja ellen is, akiket azzal gyanúsít, hogy bizalmas adatokat szivárogtattak ki a feddhetetlenségi ügynökségtől a sajtócápának. A botrány nyomán a román médiaszervezetek testületileg elítélték a két újságírót, megállapítva: módszerük összeegyeztethetetlen a szakmai etikával és a hírlapírás, az információszerzés tisztességes gyakorlásával. A Chirieacot és Stanescut rendszeresen szerepeltető Realitatea hírtévé ugyanakkor úgy döntött: nem hívja meg többé stúdiójába a publicistákat.