(Bécs)
Mintha az almát a körtével akarnánk összehasonlítani, annyira különbözik egymástól a budapesti és a bécsi távfűtőmű helyzete – fogalmazott Kovács Lajos, a Főtáv vezérigazgatója újságírók előtt az osztrák fővárosban. Így azonban nemcsak a körülmények, hanem az egyes szolgáltatások is eltérőek. Bécsben ugyanis a távhőt ma már nem csupán fűtésre, hanem hűtésre is használják. Nyáron a távhőszolgáltatóknál komoly hőfelesleg keletkezik, s ezt használják távhűtésre úgy, hogy úgynevezett abszorpciós technikával, illetve a hűtőgépeknél ismert kompresszoros módszerrel lehűtik a meleg vizet, s külön vezetéken eljuttatják az intézményekbe. – Ez a technológia azonban túl bonyolult, és túl költséges beruházásokat igényel ahhoz, hogy alkalmas legyen a lakóépületek hűtésére is – fejtette ki Alexander Wallisch, a bécsi távfűtőművek munkatársa. Ezért jelenleg a város egyik legnagyobb kórházát, illetve egy hatalmas irodaháztömböt látnak el hidegvízzel.
A távhűtés Budapesten sem áll olyan távol a megvalósulástól, Kovács Lajos ugyanis elmondta, már a Főtávtól is kértek ajánlatokat erre nagy kiterjedésű, távhővel ellátott ingatlanok. Azonban míg Bécsben a hideg vizet központilag állítják elő, addig nálunk a számba vehető építményeknél egyenként kellene kialakítani a szükséges berendezést.
A bécsi és a budapesti távfűtő cég körülbelül ugyanannyi lakást lát el (előbbi 262 ezret, utóbbi pedig mintegy 240 ezret), ugyanakkor teljesen más a felhasznált tüzelőanyagok aránya. Míg hazánk fővárosában mindössze 3-3,5 százalékot tesz ki a szemétégetőben előállított hő, addig Bécsben a szükséges mennyiség 35 százaléka az elégetett hulladékból származik. Mindez azt jelenti, hogy öszszesen négy erőmű évi 650 ezer tonna szemetet éget el. A Bécs kellős közepén található spittelaui égetőmű szakértői szerint ez akkora mennyiség, hogyha kukásautókba raknánk, s azok sorban egymás mögé parkolnának, akkor a konvoj Bécstől egészen Münchenig érne. Kovács Lajos megjegyezte, egy esetleges távhőcélú budapesti hulladékégető kialakításáról már jó ideje léteznek elképzelések. Hozzátette, bár a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. több helyszínt is megvizsgált már a fővárosban, konkrét javaslat még nem született. Ezenkívül a vezérigazgató szerint jelenleg egy ilyen égetőmű társadalmi megítélése is nagyon negatív.
Szintén jelentős különbség Budapest és Bécs között, hogy hazánkban a lakások csaknem kétszer annyi energiát használnak fűtésre, mint Ausztriában. Kovács Lajos rámutatott, hogy míg az osztrák városban már régóta szabályozható a fűtés minden távhővel ellátott lakásban, addig ez nálunk jó esetben is csak két-három év múlva valósulhat meg. Ehhez persze kell az is, hogy az Öko-Plusz program minél tovább fennmaradjon, amit a Főtáv szeretne elérni. A magyar társaság vezetője kiemelte, Bécsben nem okozhat gondot egy esetleges leválási hullám. Itt ugyanis, miután az osztrák főváros egy cégbe szervezte az áram-, a gáz- és a távhőellátást, kerületenként eltérő, hogy a gázt vagy a távfűtést fejlesztették-e. Vagyis a két fűtési mód egyszerre sehol sincs jelen a városban, ellentétben Budapesttel, ahol a távhő mellett szinte mindenhol át lehet térni a gázra.
Bécsben az is elhangzott, hogy a távfűtés vezetékrendszere már szinte kiépülése, vagyis a 1970-es évek óta körkörös. Ezzel szemben a Főtáv erre vonatkozó terveit várhatóan idén decemberben fogadja majd el a Fővárosi Közgyűlés. A magyar fővárosban különálló hőkörzetek léteznek, s ezek mindegyike egy-egy hőtermelőtől vásárolja a szükséges energiát. Kovács Lajos elmondása alapján a körvezeték kiépítésének több pozitív hozadéka is lenne. Ezek közül a legfontosabb, hogy versenyt teremtene az erőművek között, amely minden bizonnyal kedvező hatással lenne az árakra, ezenkívül javítaná az ellátás biztonságát is. Az elképzelés szerint jövőre kezdenék meg a munkálatokat, feltehetően az észak-pesti és az észak-budai hőkörzetek összekapcsolásával. 2015-ig pedig öszszesen hat szakaszban épülne ki a teljes rendszer.
origo.hu
Ő lett a legszebb magyar kislány – olyan szerény, hogy még az osztálytársai sem tudtak róla
