Ügynökök térnyerése a román médiában

Romániában a szakma és a titkosszolgálatok képviselői egyaránt tényként kezelik, hogy a hírszerzés munkatársai a rendszerváltás után húsz évvel is aktívan beépülnek a sajtóba. A lapokhoz, tévécsatornákhoz beépült titkos ügynökök „kiűzése” érdekében bukaresti médiaintézmények immár törvénytervezetet kezdeményeznek.

Szakmai megtisztulási kampányba fogott a bukaresti Cotidianul napilap a romániai szerkesztőségekbe beépült titkos ügynökök leleplezése és a sajtóból való eltávolítása érdekében. A titkosszolgálatoknak a médiában kifejtett aktív tevékenysége az 1989-es rendszerváltás óta folyamatosan téma Romániában, a jelenség pedig egy egykori bennfentes nemrég tett nyilatkozata okán került újból a figyelem középpontjába. Nicolae Ulieru, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egykori szóvivője a minap egy tévéműsorban számolt be arról, hogy az idők folyamán megannyi újságíróról bizonyosodott be, hogy főállásban a titkosszolgálatoknak dolgoznak. A nyugalmazott hírszerző tiszt konkrétan a bukaresti belügyminisztérium hatáskörében működő titkosszolgálat alkalmazottainak különböző napilapokhoz való beépülését emelte ki, akik többnyire azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy rendszeresen bírálták az SRI-t. Ulieru állítását igazolja különben utódja, Marius Bercaru három évvel ezelőtt tett beismerése, miszerint a román belföldi hírszerzés mindig is foglalkoztatott újságírókká vedlett titkos ügynököket, akik a nemzetbiztonságot érintő információk gyűjtését, ellenőrzését és hasznosítását kapták feladatul. Radu Timofte, az SRI nemrég elhunyt exigazgatója akkoriban mindössze azt cáfolta, hogy maga a kommunista Securitate utódszervezete építette volna be embereit a médiába, a témában érdeklődő újságíróknak azonban elmondta: sokkal inkább a többi hat romániai titkosszolgálat használ „téglákat” a szerkesztőségekben. Catalin Harnagea, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója szerint a beépített titkosszolgák gyakorta szivárogtatnak megrendelt információkat, sőt álhíreket a munkahelyükül szolgáló szerkesztőségekben, újságíró kollégáikat és a közvéleményt egyaránt befolyásolni próbálják, sőt tevékenységük a választási kampányok idején válik intenzívvé igazán, amikor gyakorta a különböző közjogi tisztségekre pályázó politikusoknak is „kedveskednek” információkkal. Harnagea szavai alapján sokkal érthetőbb, miként rukkolhatott elő az egyik román napilap a napokban annak a törvénytelenül lehallgatott beszélgetésnek a jegyzőkönyvével, amelyet évekkel ezelőtt folytatott az ügyészségen Traian Basescu államfő nemzetbiztonsági tanácsadója a terrorizmussal és három újságíró elrablásával vádolt Omar Hajszam szíriai üzletemberrel.
A titkos ügynököknek a médiában való jelenléte egyébként a szakma képviselői számára is nyilvánvaló. Petre Mihai Bacanu, a tekintélyes Romania libera napilap igazgatója úgy véli: ha a kommunizmus idején a szerkesztőségben „csak” négy-öt, ma legalább kétszer ennyi hírszerző ügyködik, akik befolyásolni is képesek a belső döntéseket. Bacanu úgy véli, Romániában törvényben kellene szavatolni a sajtó szabadságát, és legalább a hírszerző tisztek újságírói tevékenységét kellene betiltani – az informátorokét, besúgókét ugyanis szerinte lehetetlen. Nem véletlen hát, hogy román médiaszervezetek és -intézmények által a napokban elfogadott egységes etikai kódex hangsúlyosan foglalkozik a jelenséggel, és kimondja: összeférhetetlen az újságírói státussal, ha valaki számára a szakma csak fedőtevékenység, vagyis titkosszolgálati tisztként dolgozik újságíróként. A „szakmai higiénia” megteremtésének szükségességét hirdető Cotidianul szerkesztősége ugyanakkor olyan törvénytervezetet szorgalmaz, amely megtiltaná az állambiztonsági tisztek alkalmazását a sajtóban.