Választási front körvonalazódik Traian Basescu jelenlegi elnök ellen a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulója nyomán. A bukaresti központi választási iroda hivatalos, a szavazatok közel százszázalékos feldolgozottsága alapján közzétett eredményei tegnap megerősítették az urnazáráskor közzétett exit poll-eredményeket, vagyis hogy a december 6-i második fordulóban Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke csap össze a hivatalban lévő államfővel.
Miközben a jobbközép demokrata-liberálisok (PDL) által támogatott Basescu 2,5 százalékos előnnyel várja a két hét múlva rendezendő párharcot, a dobogó harmadik fokán végzett liberális Crin Antonescu nem a jobboldali jelölt, hanem a posztkommunista szociáldemokraták vezére felé kacsingat. A szavazatok húsz százalékát begyűjtő politikus tegnap kizárta annak a lehetőségét, hogy a második fordulóban Basescut támogassa, szerinte ugyanis az újrázni készülő államfő nem jobboldali, hanem populista politikus. Antonescu hozzátette: továbbra is Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert tartja a legalkalmasabbnak a miniszterelnöki posztra.
A Basescu-ellenes balliberális összefogás esélyét támasztja alá az is, hogy Mircea Geoana közölte, alakulata kész megállapodást kötni Antonescuval egy, a szebeni német polgármester személye köré épülő parlamenti többség kialakítása érdekében. Számos politikai elemzőhöz hasonlóan azonban a PDL vezető politikusai is kételyüknek adnak hangot annak kapcsán, hogy a liberálisok többségében értelmiségiekből és fiatalokból álló szavazótábora az Ion Iliescu exállamfő bábjaként közismert Geoanára, és nem a kommunizmus rémtetteit elítélő Basescura szavazzon.
Ezzel egy időben az RMDSZ vezetősége a jelek szerint ugyancsak a PSD elnökének támogatása felé hajlik, legalábbis erre enged következtetni Markó Béla elnök bejelentése, miszerint a szövetség előbb a liberálisokkal megejtendő tárgyalások után alakítja ki második fordulós stratégiáját. Kelemen Hunor ügyvezető elnök különben az RMDSZ eddigi leggyengébben teljesítő államfőjelöltjének bizonyult: a politikus 371 ezer szavazatot kapott (a leadott voksok 4 százalékát), ami 160 ezerrel kevesebb, mint a Markó által a 2004-es elnökválasztáson szerzett voksok száma. Az erdélyi magyarok távolmaradásának egyik oka, hogy idén először rendezték külön az államelnöki megmérettetést a törvényhozásitól, így a közösség számára nem bírt különösebb téttel a vasárnapi forduló. Kiderült azonban, hogy a magyarok nem feltétlenül hallgatnak az RMDSZ-re: miközben a szövetség a Basescu által kiírt referendum elutasítására buzdított, a székelyföldi lakosság döntő többsége igennel szavazott az egykamarás parlament bevezetésére és a honatyák létszámának csökkentésére.
Több helyen is tüntettek Magyar Péter ellen a felháborodott nyugdíjasok