Bizarr szobormánia Romániában

Bizarr szoborállítási kísérletek borzolják a kedélyeket Romániában, ahol nemcsak egy, az 1989-ben Temesváron tüntető forradalmárokba lövető tábornokot, de magát a húsz évvel ezelőtt kivégzett Nicolae Ceausescu kommunista diktátort is piedesztálra kívánják emelni. Erdélyben évekkel ezelőtt valóságos szoborháború dúlt Wass Albert és Ion Antonescu büsztje miatt.

Wass Albert üldözése. Keleti szomszédunknál évekkel ezelőtt szoborháború dúlt, amikor a háborús bűnösök kultuszát tiltó jogszabály alapján Ion Antonescu marsall és Wass Albert író szobrait is el kellett távolítani közterületről. Miközben a romániai zsidók deportálását elrendelő, a fasiszta rendszer által ellenségnek kikiáltottakat az országban zárt vagonokban „utaztató” Antonescu marsall esetében a döntés magától értetődő, a román állam által távollétében halálra ítélt Wass Albert meghurcoltatását Bukarest a mai napig nem hajlandó elismerni, a hatóságok folyamatosan halogatják a család per-újrafelvételi kérelmének végső elbírálását. Sőt, egy soviniszta román szervezet évekkel ezelőtt felszólította Székelyudvarhely önkormányzatát, távolítsa el a város főterén felállított, a világban szétszóródott székelyeknek emléket állító Vándor székely mellszobrot, merthogy az szerinte az erdélyi írót ábrázolja. Romániában előfordult egyébként, hogy később a magyarok nem lettek büszkék saját szobrukra. A székelyföldi Sepsiszentgyörgy önkormányzata 2001-ben pályáztatás nyomán emelt köztéri alkotást a város névadója, sárkányölő Szent György tiszteletére, a kompozíció azonban a helybeliek többsége szerint a legnagyobb jóindulattal is a Loch Ness-i szörnyre hasonlít, ezért a lakosság többször kérte eltávolítását. (R. Sz.)

Romániai emberjogvédő és civil szervezetek kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy ne emeljenek szobrot Marosvásárhelyen az 1989-es forradalom elfojtásában segédkező egyik főtisztnek. Stefan Gusa néhai hadseregtábornok mellszobrát a volt vezérkari főnök lánya által létrehozott alapítvány kívánja elhelyezni a Maros-parti városban, történetesen éppen azon a talapzaton, amelyre évekkel ezelőtt még Ion Antonescu fasiszta diktátor büsztjét tervezték. A szoborállítási kezdeményezés már nemzetközi visszhangot váltott ki, hiszen az 1994-ben elhunyt Gusa egyike volt azoknak a román tábornokoknak, akik 1989 decemberében Nicolae Ceausescu kommunista diktátor parancsára belelövettek a temesvári tüntetőkbe. A bukaresti katonai ügyészség a jelenleg börtönbüntetését töltő Victor Atanasie Stanculescuhoz és Mihai Chitachoz hasonlóan ellene is vádat emelt, azonban időközben meghalt. Az 1997-ben véglegesített vádirat értelmében Gusát – aki Nicolae Ceausescu parancsára 1989. december 17-én érkezett a forrongó Temesvárra – különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel és gyilkossági kísérlettel vádolták, a dossziét pedig a vádlott halála miatt zárták le. A nagy felháborodást kiváltó ügy pikantériája, hogy a szoborállítási javaslatra kezdetben az RMDSZ tanácsosai is rábólintottak a marosvásárhelyi képviselő-testületben – később azzal magyarázkodtak, hogy „nem ismerték” Stefan Gusa rovott múltját –, az erdélyi magyar közösség tiltakozása nyomán megpróbálták visszavonatni az önkormányzat határozatát, a többségi román tanácsosok azonban leszavazták őket.
A szoborállítást újabban a neves emberjogvédő aktivista, Smaranda Enache vezette Pro Europa Liga igyekszik megtorpedózni, és a bukaresti közjogi méltóságokhoz eljuttatott tiltakozás mellé állt többek között Tőkés László forradalmár, EP-képviselő és Herta Müller Nobel-díjas író is. Tőkés még tovább ment az ügyben, és Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd révén a napokban megtámadta a közigazgatási bíróságon a helyi képviselő-testületnek a Gusa-szobor felállítására vonatkozó határozatát.
Jellemző azonban a romániai közízlésre, hogy egy másik, ennél is bizarrabb szoborállítási kezdeményezés ellen senki nem tiltakozik, nem szervez aláírásgyűjtést. Holott a dél-romániai Scornicesti önkormányzata ugyancsak jóváhagyta a tervezetet, hogy mellszobrot emeljenek a város „neves” szülöttének, az 1989 karácsonyán agyonlőtt Nicolae Ceausescu exdiktátornak. A scornicestiek Ceausescu halálának évfordulóján, vagy január 26-án, születésnapján szeretnék leleplezni a szobrot, amelyet a konduktor egyik unokája adományozott a településnek, mondván: Ceausescu a román történelem része, akit sokan hősnek tekintenek. És hogy nem túloz, arra bizonyíték egy nemrég közzétett felmérés, amely szerint a románok egyharmada úgy véli, a Kárpátok géniuszának is nevezett kommunista vezető több jót tett Romániának, mint rosszat, több mint felük pedig úgy értékeli, hogy egyformán tett jót és rosszat. Egy másik közvélemény-kutatás azt tanúsítja, a románok kétharmada ma megkegyelmezne a rögtönítélő bíróság által halálra ítélt Ceausescu házaspárnak.

Intés Bukarestnek. Elmarasztalta az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a napokban Romániát amiatt, hogy csaknem két évtizedbe telt a temesvári felkelés leverése miatti perek lefolytatása. A testület szerint a román állam ezzel cserbenhagyta az áldozatokat. A strasbourgi bírósághoz négy olyan román állampolgár fordult panasszal, akik megsebesültek vagy elvesztették hozzátartozójukat, amikor az 1989-es romániai forradalmat kirobbantó temesvári felkelés idején a kommunista rendszer a tömegbe lövetett. Az EJEB megállapította, az 1990 januárjában megkezdett peres eljárások csak 2008 októberében értek véget, jóllehet az ügynek a román társadalom előtti fontosságára való tekintettel a román hatóságoknak a pereket gyorsan, halogatás nélkül kellett volna kezelniük, elkerülendő annak látszatát, hogy szemet hunynak a bűncselekmények felett vagy összejátszanak azok elkövetőivel. (MN)