Összeállt a Fidesz–KDNP egyéni képviselőjelöltjeinek névsora, és most sokan azt találgatják, legyőzhető-e egyáltalán egyéniben a Fidesz, vagy hozni fogja mind a 176 helyet. Ön hány egyéni mandátumra számít?
– A felmérésekből, az EP-választások eredményeiből, valamint abból a tényből, hogy befagyni látszanak az erőviszonyok, azt a következtetést lehet levonni, hogy egyetlenegy olyan választókerület sincs, amelyet reménytelen körzetnek tekinthetnénk. Az EP-választásokon sok helyen kétszer annyi szavazatot kaptunk, mint az MSZP és a Jobbik együttvéve. Másutt – és ezekből van a legtöbb – többet kaptunk, mint az összes többi, és akad pár körzet, ahol az MSZP és a Jobbik együttvéve több voksot kapott, mint a Fidesz. Olyan egy sincs, ahol nem mi kaptuk a legtöbb szavazatot. Ha második fordulóról beszélünk, azt hiszem, mindenhol a mi jelöltjeink fognak az élről indulni és az MSZP és a Jobbik jelöltje verseng a második helyért. Azt a politikai abszurd kategóriába tartozónak gondolom, hogy e két utóbbi párt összefogjon a második fordulóban azért, hogy legyőzzék a mi jelöltünket.
– A lista összeállítása előtt az egyik legnagyobb kérdés az volt, indítják-e az edelényi polgármestert egyéniben. Molnár Oszkár neve nincs a listán. Miért?
– Ehhez az ügyhöz legkevésbé a Fidesznek van köze. Molnár Oszkár egyrészt szerencsétlen, sőt vállalhatatlan kijelentések sorozatát tette, másrészt úgy látjuk, hogy politikai értelemben is elfogyott körülötte a levegő. Remélem, hogy ezt ő is belátja, és nem fog egyéniben elindulni – az eddigi választások tapasztalatai azt mutatják, hogy a független jelölteknek nincs esélyük.
– Érdekes jelzőket használ a jelöltállítás kapcsán a baloldali média: „felcsúti raportjárat”, „kényúri jelöltválogatás” és hasonlók. Miért nyúltak e szokatlan módszerhez?
– Valóban szokatlan módszer még a Fideszben is, más pártban pedig elképzelhetetlen, hogy az országos elnökség tagjai egy beszélgetésen próbálnak meg információt szerezni azokról az emberekről, akiket a körzetek jelöltként ajánlanak. Minket érdekelt, hogyan látják ezek az emberek a saját esélyeiket, a választókerületük problémáit, és azt, hogy – reményeink szerint – jövendőbeli frakciótagként milyen segítséget várnak a majdani kormánytól. Én ebben nem kényúri allűröket látok, hanem a demokrácia működését – nem beszámoltattuk-kikérdeztük a jelölteket, hanem kétirányú információcsere zajlott. Manapság ritka alkalom az, hogy minden egyes emberrel legalább egy órát beszélgethetünk, és nagyon kedvező benyomásokat szereztünk a jelöltek felkészültségéről, intelligenciájáról, elkötelezettségéről.
– Alig egy hónapos kampányt akarnak, de ezt nem biztos, hogy a politikai ellenfeleik is így gondolják. Mi lesz akkor, ha januárban dübörögni kezd a kampány? Akkor is ragaszkodni fognak a márciusi starthoz?
– Azt mondják, a választási kampány az előző választások eredményének kihirdetése után már másnap elkezdődik. Ebben az értelemben három és fél éve kampányolunk, és ez januárban sem lesz másként. Eleget teszünk minden meghívásnak, és járni fogjuk az országot.
– 2002-ben, az első forduló előtt egyszer már „elaludt” a Fidesz.
– Ez egy régi, ezek szerint azóta sem gyógyuló seb a polgári elkötelezettségű választók lelkében. Szerintem akkor sem aludtunk el, tettük a dolgunkat, csak nagy különbség van egy kormányon lévő erő előnymegtartó kampánya és egy ellenzékbe szoruló párt kampánya között. Miután az első fordulót gyakorlatilag elveszítettük, stratégiát kellett váltanunk, és az sokkal látványosabb volt, mint az előtte lévő.
– A Fidesz győzelméért szurkolók egyik visszatérő rémálma, hogy megint lesznek olyan kijelentések, amelyeket félremagyarázhat-kiforgathat a másik oldal, és ez jelentősen csökkentheti majd a mostani előnyt. Hogy tudják ezt a veszélyt elkerülni?
– Emberek alkotta rendszerekben nem lehet elkerülni a hibát. Meggyőződésem, hogy az eddig általunk elkövetett hibákhoz hasonlót mások is elkövettek, és a mieink is azért lehettek esetleg sorsdöntők, mert az ellenfeleinknek elegendő médiafelület állt rendelkezésre ezek felnagyítására.
– Ön személy szerint érzett elégtételt akkor, amikor a Debreczeni-féle könyvben Gyurcsány Ferenc beismerte, hogy szándékosan magyarázták félre a köteles beszédét?
– Az ominózus ügyben nekem a legnehezebb lelki teher nem az volt, hogy elhittem, emiatt veszítettük el a választásokat, hanem azért volt nehéz, mert azt tapasztaltam, sokan elhitték azt, amit a szocialisták a számba adtak. Még a szülővárosomban is felhasználta ezt az egyik volt osztálytársam, volt barátom, aki szocialista színekben a polgármesterségért indult. Nem érzek elégtételt, de örültem neki, hogy ez abban a könyvben megjelent – talán néhányan, aki nem szívesen, de mégiscsak elhitték, most megnyugodhatnak, hogy mégsem ismertek félre.
– Berobbant a magyar politikába egy eddig ismeretlen szereplő, és meglepően jó eredményt ért el az EP-választásokon. Ezzel kettős szorításba került a Fidesz, hiszen jobbról van egy jóval harsányabb erő, középen pedig több párt is tülekedik a szavazatokért. Honnan van tartalék?
– A helyzet nem egyszerű, és nem lesz könnyebb a választások után sem, hiszen a következő Országgyűlésben két, egyáltalán nem gátlásos ellenzéki alakulattal kell majd hadakoznunk. A választási kampányban már most látszik egy látens munkamegosztás a szocialisták és a Jobbik között: ha az egyik nem, akkor a másik megpróbálja erkölcsi értelemben ellehetetleníteni a jelöltjeinket és az egész pártvezetést. Az ehhez való muníciót az MSZP fogja adni, mert rájöttek, hogy a saját médiájuk vagy a kocsmai suttogó propaganda helyett hitelesebb, ha jobbról érkezik a rágalom. Ez a kérdés a képviselőjelöltek meghallgatásakor is előkerült: már most olyan rágalmak érték többüket a Jobbik helyi képviselői részéről, amelyek aljasságában és gátlástalanságában eddig csak az MSZP-re volt jellemző.
– Ha a Jobbik bejut a parlamentbe – és minden jel szerint bejut –, előfordulhat, hogy ugyanúgy megcsendesedik, mint annak idején a MIÉP.
– Minden jogos kritika dacára a MIÉP a parlamentben sohasem lépte át az alkotmányosság kereteit sem szóban, sem más módon, és nem próbálták meg tisztességtelen módon túllicitálni a Fidesz-kormányt nemzeti vagy szociális kérdésekben sem. Az előjelek alapján a Jobbiktól nem várható ez a visszafogottság.
– Ha sikerül a kormányra kerülés, az egyik legfontosabb feladatuk lesz az önérzetében megingott magyarság talpra állítása. Mit tudnak tenni ezen a területen?
– Magyarországon egy hideg-polgárháború zajlik, Gyurcsány Ferenc óta már a szavak sem ugyanazt jelentik a különböző oldalon álló embereknek. Már közös vitaalapjaink sincsenek – először meg kell próbálnunk egymást megérteni, és minimális mértékben elfogadni a másik kiindulópontját. Amíg ez nem sikerül, nem tudunk kijönni a mocsárból. A helyzet meglehetősen drámai.
– Van már elképzelésük arról, hogyan és kikkel fognak kormányozni?
– Azt már tudjuk, hogy kevesebb minisztériumot szeretnénk, mert így hatékonyabb és integráltabb lehet a kormányzás. Személyekről nem tudok beszélni, az a leendő kormányfő joga és kötelessége, hogy a maga munkatársait megválogassa.
– Miért vonták vissza a külhoni magyarok állampolgárságáról szóló törvénytervezetet?
– Én már annak sem örültem, hogy benyújtottuk. Kétféle választ kaphattunk rá: az első – és ez jött be –, hogy a szocialisták megint elkezdenek trükközni és kijátsszák a szociális demagógia kártyáját. Ennek eredményeképp nem lesz törvény, de megmarad a vita rossz szájíze, amely mindenkinek csak kárt okoz. A másik lehetséges megoldás is veszélyes: a szocialisták tálcán kaptak tőlünk egy lehetőséget arra, hogy lemossák magukról azt a mocskot, amit a népszavazás előtti kampányban magukra kentek. Ekkora gyalázatot nem szabad ilyen könnyen megúszni – ezért hagytuk a következő parlamentre a döntést.
– Lesz ilyen döntés a következő parlamentben? A Jobbik bizonyítottnak látja, hogy a Fidesz kihátrált ebből a kérdésből.
– A Jobbik mindenhol azt keresi, hol tud a Fideszbe rúgni egy jó nagyot. A jelenlegi parlamentben nem volt értelme ezt a kérdést tovább feszegetni, de azt gondolom, a következő Országgyűlésnek egyik első dolga lesz ezt rendezni.
– A 2006-os választások előtt egy szakértői csoport dolgozott azon, milyen nemzetpolitikát kövessen a Fidesz, ha megnyeri a választásokat. Az akkori következtetések alkalmazhatók 2010-ben is?
– A szocialisták a korábbi nemzetpolitika majdnem minden eredményét lerombolták. Szétverték a MÁÉRT-et, a HTMH-t, klientúraépítő politikát folytattak a határon túl stb. A december ötödikei sokk után nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet ott folytatni, ahol 2002-ben abbahagytuk. Azóta már egyre több embertől hallom, hogy nincs határon túli meg határon inneni magyar, csak egységes magyar nemzet. Ez azt is jelenti, hogy a délvidéki, erdélyi vagy kárpátaljai magyar is kifejtheti véleményét-elvárását az anyaországi belpolitikával szemben, és mi is elmondhatjuk, hogyan látjuk őket. A támogatáspolitikát le kell választani a pártpolitikától, de nemcsak Budapesten, hanem a célban is: az innen érkező pénzt ne lehessen pártinfrastruktúra vagy klientúra építésére fordítani, hanem adjuk a civil társadalom kezére. Azt reméltük, hogy a magyar gazdaság növekedésével a támogatások nagyságrendje is növelhető, és végrehajtható egy jó értelembe vett Kárpát-medencei magyar gazdasági expanzió – Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon bűne e tekintetben is felmérhetetlen, hiszen a magyar gazdaság tönkretételével a legfontosabb nemzetépítő eszközt ütötték ki a kezünkből. Gondolkodtunk egy nemzeti integrációs minisztérium felállításán is, amely nemcsak a külhoni magyarok integrációjával foglalkozott volna, hanem az országban élő, szociális és kulturális értelemben a nemzeti lét alá szoruló rétegek felemelésével is. Hogy ezzel az elképzeléssel mi lesz, azt jelenleg nem tudom megmondani: a kidolgozás óta újabb négy év telt el, a helyzet sokat rosszabbodott, ezért megeshet, hogy teljesen más stratégiára van szükség.
– Egy másik fideszes elképzelés szerint a jövendőbeli Külügyminisztérium feladata lesz ennek a kérdésnek a rendezése.
– Meggyőződésem, hogy a Külügyminisztérium akkor is alkalmatlan hely lenne a nemzetpolitikai kérdések kezelésére, ha a diplomáciai kar nem az internacionalizmus jegyében szocializálódik. Hogy ez a testület mire képes, azt pontosan fel tudtuk mérni 2002 előtt, a státustörvény védelméért folytatott küzdelmünkben – azóta oda jutottunk, hogy a washingtoni nagykövetünk a magyarországi cigányok elnyomásáról és megkülönböztetéséről panaszkodik az amerikai sajtónak. Erőteljes reform nélkül a Külügyminisztérium nem alkalmas a magyar nemzeti érdekek védelmére, ezért aztán kár is megterhelni őket ezekkel a feladatokkal.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
