Az orosz–ukrán háború és Isztambul

AZ ELMÚLT HÉT ESEMÉNYEI – A tárgyalások – ugyanúgy, ahogy az előző fordulóban – nem hoztak stratégiai áttörést.

háború tárgyalás Oroszország Ukrajna Lengyelország Európa Trump 2025. 06. 09. 6:55

Az ukrán delegáció az oroszok részére készített dokumentumokat ukránul és angolul adta át, mire az orosz delegáció vezetője megjegyezte, hogy japánul is tudnak. Az ukránok, akik korábban sok ezer elhurcolt gyereket követeltek vissza Moszkvától, most már csak 339 gyerekről beszéltek. Az oroszok közölték, hogy valamennyi esetet kivizsgálják.

Új elem, hogy az oroszok bejelentették, a majdani fegyverszünet után három hónapon belül választásokat kell tartani Ukrajnában. Ha Zelenszkij győz, amit nem hisznek, akkor elfogadják mint tárgyalófelet. Moszkva egy hetet adott az ukrán delegációnak a most átadott orosz dokumentumok áttanulmányozására. Utána folytatni akarják a tárgyalásokat.

Orosz megítélés szerint mintegy 7 millió fő dolgozik Ukrajnában. Az 1991-es 52 millió főnek legalább a fele eltűnt, meghalt vagy külföldre távozott.

Mind az orosz, mind az ukrán katonák körében a poszttraumás stressz aránya 46 százalékos. Ez azt jelenti, hogy a csapatok állományának durván fele képtelen a harctéri események feldolgozására. Az, hogy ennek milyen hatásai lesznek a háború után, ma még senki sem tudja megmondani. Ahogy azt sem, hogy mire fogják felhasználni a náluk lévő fegyvereket a háború után.

Kijevben az egyik toborzóirodában az erőszakkal elhurcolt férfiak elbarikádozták magukat. Csak a hadsereg bevetésével lehetett őket megrendszabályozni. Ez mindennél többet mutat az ukrán rendszer belső helyzetéről és lényegéről.

A következő nagy botrány a szeptemberi moldovai parlamenti választásokon várható. A térségben orosz békefenntartó csapatok állomásoznak. Orosz megítélés szerint már az előző választásokat is elcsalták. Oroszországban, ahol nagyon sok moldáv vendégmunkás dolgozik, alig volt szavazóhelyiség, míg Nyugat-Európában nagyon sok urnát biztosítottak. A nyugaton dolgozók döntötték el a választások eredményét, csekély többséggel. A választások kapcsán komoly orosz–ukrán és nyugati–orosz konfliktus várható.

Romániában többek között egy francia dandár is állomásozik, amely figyelmét Odessza védelmére fordítja. Az orosz csapatok tengerről – a brit rakétavédelem miatt – elképzelhetetlennek tartják az ukrán kikötőváros elfoglalását.

A lengyel elnökválasztást az ellenzék jelöltje nyerte meg. Az új államfő példaképe Donald Trump amerikai elnök, és számos kérdésben nyíltan szemben áll a Tusk vezette koalíciós kormánnyal és a brüsszeli vezetéssel is. Ellene orosz elfogatóparancs van érvényben, mivel szovjet katonasírokat és emlékműveket szüntetett meg.

Az ukrán–lengyel viszony további megromlását jelzi, hogy Varsó július 11-ét emléknapnak nyilvánította. A második világháború folyamán ukrán nácibarát csapatok Bandera vezetésével, aki jelenleg nemzeti hős Ukrajnában, és utcák, terek vannak róla elnevezve, tömegesen gyilkoltak le ártatlan oroszokat, lengyeleket és zsidókat.

Kijev tiltakozott, hogy a kétoldalú vitákat a lengyelek közzétették és nem zárt fórumokon oldották meg.

Sor került az első amerikai–német csúcs találkozóra Washingtonban. Trump szokása szerint jóval többet beszélt, mint a partnere, de Merz felkészült. Az amerikai acélvámok (50%) a német termelés 4 százalékát érintették. A kancellár bemutatta, hogy 400 000 német autó megy évente az USA-ba, de az ottani német autógyárakból szintén ugyanannyi kerül exportra – ezek egy része Németországba. Hatezer német vállalkozó telepítette át cégét vagy annak egy részét az USA-ba az amerikai vámok hatására.

Az orosz–ukrán háborúról Merz ismertette a német és egyben európai uniós álláspontot, de az amerikai elnök véleménye továbbra is az, hogy ki kell egyezni Moszkvával. A korábbi amerikai fenyegetések ellenére az amerikai csapatok Németországban maradnak.

Nagy-Britannia meghirdette tízéves fegyverkezési tervét. Ennek részeként bővíteni és modernizálni kell az egyes haderőnemeket. London vállalta, hogy 100 000 drónt ad át Ukrajnának.

A nemzetközi hangulatot az orosz–ukrán háború kapcsán két idézet fejezi ki a legjobban. Lula brazil államfő, aki európai körúton van és nem tud megállapodni Macron elnökkel a brazil mezőgazdasági termékek európai exportjáról, azt mondta, hogy korábbi tárgyalásain Biden amerikai elnök úgy fogalmazott: „Oroszországot el kell pusztítani.” Rutte, a NATO főtitkára azt mondta, „ha az oroszok győznek, megmarad a pénzünk, de oroszul kell beszélnünk”.

Mindkét idézetről érdemes lenne elgondolkodni.

A szerző biztonságpolitikai szakértő