Trump után Putyin is Kínába látogat, katonai szolgálat és behívók várnak az ukrán orvosokra

Újabb diplomáciai bomba robbant Berlin és Washington között, sikeres fogolycsere zárult az orosz–ukrán háborúban és hamarosan katonai behívót kapnak az ukrán egészségügyi dolgozók. Egytonnás orosz rakétamodul zuhanhat lengyel területre és az energiaválság hatására az atomenergia újra reflektorfénybe került.

205 ukrán hadifogoly térhetett haza Forrás: AFP

Az orosz látogatás aktualitását növeli, hogy a héten Donald Trump is Pekingben járt, ahol a kínai elnökkel tárgyalt a világpolitika és a világgazdaság legfontosabb kérdéseiről. Szakértők szerint a találkozó hosszú évekre meghatározhatja az amerikai–kínai kapcsolatokat, valamint hatással lesz a világgazdaságra, Európa jövőjére és az aktuális geopolitikai konfliktusokra is. 

Friedrich Merz óva inti a fiatalokat Amerikától

Újabb diplomáciai adok-kapok alakult ki Berlin és Washington között, miután Friedrich Merz azt tanácsolta a német fiataloknak, hogy tegyenek le az Amerikával kapcsolatos terveikről. A német kancellár kijelentései azután hangzottak el, hogy áprilisban már volt egy konfliktusa Trump elnökkel, akkor azt mondta, hogy Irán megalázza Amerikát a közel-keleti konfliktusban. A múlt havi kijelentései után Washington bejelentette, hogy részlegesen kivonja egységeit Németországból és vámokat vet ki az Európai Unióból érkező autókra.

A würzburgi katolikus konferencián, egy pódiumbeszélgetés során Merz kifejtette, hogy

Nem tanácsolom a fiataloknak, hogy az Egyesült Államokba menjenek továbbtanulni vagy munkát vállalni.

Elmondása szerint Amerikában ma már a legképzettebb emberek is csak nagyon nehezen találnak munkát. 

Újabb fogolycsere zajlott Oroszország és Ukrajna között

Pénteken újabb fogolycsere zajlott le az orosz–ukrán háborúban, összesen 205 ukrán védő térhetett haza. Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos szerint a katonák többsége súlyosan legyengült állapotban érkezett vissza Ukrajnába. Az ukrán ombudsman azt mondta, minden fogoly jelentősen lefogyott, és a beszámolóik alapján az oroszországi fogvatartási körülmények továbbra is rendkívül rosszak. Azt mondta, hogy 

a katonák ellátása messze elmaradt az alapvető emberi normáktól, ezért a szabadulás után sokukat azonnal kórházba kellett szállítani.

Katonai szolgálat és behívók várnak az ukrán orvosokra

A hadsereg létszámhiánya miatt a korábbi mentességek folyamatosan szűnnek meg Ukrajnában. A védelmi minisztérium kezdeményezésére most az egészségügyi dolgozók katonai szolgálat alóli mentességének felülvizsgálatát kezdték meg. Viktor Ljasko egészségügyi miniszter szerint erre azért van szükség, hogy a fronton harcoló ukrán katonák megfelelő ellátást kapjanak, de egyre többen aggódnak azért, hogy így a civilek egészségügyi ellátás szorul majd háttérbe.

Ljasko szerint a döntést hosszas egyeztetések előzték meg. A tárcavezető elmondta, hogy az egészségügyi minisztérium folyamatos kapcsolatban áll az ukrán védelmi minisztériummal és az ukrán fegyveres erők egészségügyi vezetésével, hogy felmérjék a szükséges létszámot. 

A felek közösen határozzák meg, mely intézményekből és hány egészségügyi dolgozót irányítsanak katonai szolgálatra.

Egytonnás orosz rakétamodul zuhanhat le

Lengyel területek felett léphet vissza a légkörbe egy Szojuz hordozórakéta legfelső egysége. A lengyel hatóságok óránként frissülő számításokkal követik a pályáját, mivel a szakértők sem tudják garantálni, hogy az űrszemét teljesen elég a zuhanás során. A Next Spaceflight információi szerint a horozórakéta még márciusban, a Byuro–1440 nevű orosz vállalat műholdas internethálózatának újabb műholdjait vitte pályára. Ez egy részben a Starlinkhez hasonló orosz rendszer, amely széles sávú műholdas internetet biztosítana Oroszország számára. A modul üzemanyagtartályokkal és irányítórendszerekkel van felszerelve. 

Jelenleg még pályán kering, de várhatóan hamarosan belép a Föld légkörébe. 

A POLSA számításai szerint ez lengyel idő szerint május 16-án 8.43 és május 17-én 13.49 között történhet meg. 

Az atomenergia újra reflektorfénybe került

Az energiaválság hatására és Németország példájából tanulva Európa újragondolja a nukleáris energiához való viszonyát. Olaszország közel négy évtized után készül visszatérni az atomenergiához: Meloni a kezdeményezést egy szélesebb nemzeti stratégia részeként mutatta be, amelynek célja az ország külföldi energiafüggőségének csökkentése és az ipari versenyképesség megőrzése. A svájci kormány szintén a nukleáris kapacitás bővítése mellett tette le a voksát: egy csütörtökön közzétett jelentés szerint a gösgeni és leibstadti atomerőművek akár 80 évig is üzemelhetnek. Ez jelentős hosszabbítást jelent a jelenleg tervezett 60 éves üzemidőhöz képest, és műszakilag megvalósítható, sőt nyereséges is lehet. 

Egyre világosabb, hogy Európa nem tud meglenni atomenergia nélkül.

Borítókép: Kétszázöt ukrán hadifogoly térhetett haza (Fotó: AFP)