Újabb célpontot talált magának a legutóbbi IKEA-ellenes kampány után a németországi Négy Mancs állatvédő szervezet. Ezúttal a Möbelstadt Rück nevű bútoráruházat gyanúsították meg azzal, hogy a lánc antibiotikummal kezelt, beteg magyar libák húsát árulja éttermeiben. Mint ahogy több portál is beszámolt róla, a számos európai országban ténykedő állatvédő szervezet szerint a Möbelstadt Rück által vásárolt hús a hazánkban tömött libákból származik, és a Citti nevű élelmiszer-nagykereskedés forgalmazza. – Magyarországon nem csupán a tömött libák kínzásáról van szó, hanem azok a fogyasztók egészségére is veszélyt jelenthetnek. A libák alig kapnak levegőt, nem tudnak felállni, és a betegségek miatt egy széles körben elterjedt antibiotikumot kapnak – közölte Marcus Müller kampányvezető.
A civil szervezet az ügy kapcsán leleplezésről beszél, hiszen – derül ki weboldalukról – míg egy szakács a Möbelstadt Rück konyháján azt állította, hogy a liba német eredetű, és semmi köze a német IKEA által vásárolt magyar libához, addig a Négy Mancs munkatársai állítják, látták a konyhában a libahús csomagolásán a magyar zászlót és a „hízott liba” feliratot. Hivatkoznak egy nemrég a bécsi egyetemen napvilágot látott tanulmányra is, miszerint a szárnyasokat halálra tömik, és tüdőgyulladásban, fekélyes fertőzésekben és májbetegségekben szenvednek. Az állatvédő szervezet olyan meghökkentő és valótlan állítást is megenged magának, miszerint hazánkban óriási szalagcímeken szerepel az újságokban a „veszélyesantibiotikum-botrány”. Szerintük a Citti élelmiszer-kereskedésnek a Metro és a Fegro-Selgros áruházak mintáját kellene követnie, ahol „a beteg libahúst” rég nem vásárolják meg. A Négy Mancs a múlt hét végére ígért tájékoztatást „tényfeltáró” munkájuk részleteit illetően, tegnapi lapzártánkig azonban nem érkezett válasz megkeresésünkre.
– Folytatódik az a két éve megkezdett rágalomhadjárat, ami a magyar termék kiszorítását célozza az uniós piacról – vélekedett a Baromfi Terméktanács elnöke. Mint azt Bárány László lapunknak kifejtette, a hazai állat-egészségügyi előírások európai összehasonlításban is szigorúnak számítanak, elképzelhetetlen tehát, hogy beteg állat húsa kerüljön forgalomba. Kalkulációik szerint 2008 óta mintegy kétmilliárd forintot buktak a hazai libatenyésztők, ami azért is aggályos, mert jó részük tanyákon, kevésbé iparosított területeken tartja a jószágokat, a libapiac összeomlása így beláthatatlan következményekkel járhat.

Illegális stégek bontása indult meg a Balaton több településén