Donald Trump amerikai elnök sokadszorra is kifejezte elégedetlenségét a NATO-tagállamok költségvetési elkötelezettségével, illetve inkább annak hiányával kapcsolatban. Az amerikai elnök a West Point katonai akadémia végzősei előtt tartott beszédet, amelyben bejelentette, hogy hivatali ideje alatt ezermilliárd dollárt fordít az amerikai haderő fejlesztésére, ugyanakkor bírálta az előző adminisztráció politikáját és a NATO-t is. A legnagyobb gond, hogy a tagállamok egy része még a 2014-es vállalásokat sem teljesíti – mondta el lapunknak Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetője. Ráadásul nem csupán a GDP két százalékának megfelelő védelmi kiadást vállalták a tagállamok, hanem azon belül a fejlesztés legalább húszszázalékos arányát is.
– Ezzel elsősorban Nyugat-Európában vannak problémák. A keleti szárnyon például Magyarország tavaly a második legtöbbet költött fejlesztésre Lengyelország után, a védelmi költségvetésnek majdnem ötven százaléka ment fejlesztésre, de vannak olyan országok, amelyek még húsz százalék alatt vannak – hívta fel a figyelmet.
Ennek ellenére Trump nem fog kilépni a NATO-ból
– vélekedett a szakértő. Trump egyszerűen nagyobb költségvetési elköteleződést akar, hogy Európa nagyobb részt vállaljon a saját védelméből. A GDP öt százalékára nem fog felmenni a kötelező szint, de lehet például 2,5 vagy három százalék – magyarázta, hozzátéve, hogy Trump emellett azt is szeretné, ha Európa több amerikai fegyvert venne. – Teljesen racionális az, amit Donald Trump mond, hogy Európa évtizedek óta az amerikai védőernyő alatt él. Jöjjön ki a védőernyő alól, fizessen a saját védelméért, ne Amerikával fizettesse meg – fogalmazott Demkó Attila.
