Bosznia-Hercegovina 4,5 milliós lakosságához mérten hatalmas tömeg, 1,4 millió boszniai él külföldön, állítja a balkáni ország kivándorlási helyzetéről a szarajevói emberi jogi és menekültügyi minisztérium. Bosznia ezzel az aránnyal a nagyvilágban is előkelő helyen áll kivándorlást, állandó kinntartózkodást tekintve, még akkor is, ha a statisztikák készítőinek sok torzító hatást kell figyelembe venniük. Így például sok olyan boszniai származásúról is szó lehet, aki a háború elől menekült szomszédos országokba vagy távolabbra, s ezt követően nem tértek haza, új otthonukban érvényesültek új útlevéllel. A Világbank a hazautalt pénzek alapján készíti statisztikáját, amely Bosznia esetében a 2008-as évben a hazai össztermék (GDP) 14,8 százalékát jelentette. Ez a második helyre elegendő Európában, Moldova össztermékének ugyanis 31,4 százalékát állítják elő külföldön és utalják haza. A hazautalások királya azonban Tádzsikisztán, itt a GDP 49,6 százalékáért felelősek a külföldön élők. Ez akkor is igaz, ha a hazautalt összeg végül csak a 10. helyre elegendő az európai, közép-ázsiai térség listáján, ahol Románia 6,8 milliárd dollárral áll az élen.
A vendégmunkások és tartósan külföldre távozók célországai mindig régiónként változnak, de az meglepő lehet, hogy az Oroszországból Kazahsztánba való távozás mellett a visszafelé vezető út is igencsak sűrű. Egy körkérdés megmutatja, hogy ki melyik országot tartja a legkívánatosabb célnak. A britek és a kanadaiak Ausztráliába vándorolnának ki, az amerikaiak és a franciák viszont Kanadába. A spanyolok és a lengyelek Nagy-Britanniába költöznének, az indiaiak az Egyesült Államokba, a törökök és az oroszok Németországba, a pakisztániak álmaiban Kína szerepel.
origo.hu
Tseber Roland úgy aggódik a magyarokért, hogy nem tartotta fontosnak a magyar állampolgárságát
