Lapunk múlt év decemberében egyidejűleg kereste meg Juhász Gábort, a polgári titkosszolgálatokat irányító minisztert és Balajti Lászlót, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatóját. Arról érdeklődtünk: hány munkatárs, milyen összegért vizsgálódott az őszödi beszéd kiszivárogatásának ügyében. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2006. május 26-án az MSZP zárt frakcióülésén, Balatonőszödön azt mondta: éjjel-nappal hazudtak és nem csináltak semmit. A tervezett megszorításokról sem tájékoztatták a választókat. A beszéd szeptember 17-i nyilvánosságra hozatala után Budapesten zavargások kezdődtek. Az eddigi adatok szerint a titkosszolgálatokat Szilvásy György, a kancellária akkori vezetője utasította a vizsgálatra.
A titokminiszter nevében most a Kormányszóvivői Iroda válaszolt megkeresésünkre. Eszerint a vizsgálatot a balatonőszödi kormányüdülő és a kormányzati személyek védelméért indították meg, mégpedig az államtitokról szóló jogszabály alapján. Úgy vélték, hogy Gyurcsány beszédének kiszivárogtatása kapcsán nem lehet jogsértést megállapítani. A szóvivői iroda arról is tájékoztatott, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal tud válaszolni arra a kérdésünkre: mennyi közpénzt fordítottak a vizsgálatra.
Szerkesztőségünknek írt levelében az NBH főigazgatója közölte: a hivatal által végzett konkrét műveleti munka államtitoknak minősül. A közpénzek felhasználásáról a Kormányszóvivői Iroda adhat felvilágosítást. A korábbi adatvédelmi biztos, Péterfalvi Attila 2006 októberében megállapította, hogy a miniszterelnöknek az ország helyzetét elemző beszéde közérdekű információ, az eleve a széles nyilvánosságra tartozik. Jóri András szintén a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján vizsgálódhat. A parlament nemzetbiztonsági bizottsága – az NBH felügyeleti fóruma – eddig nem indított hivatalos eljárást az őszödi beszéd ügyében.
MTV-ostrom. Egy letöltendő és hét felfüggesztett – 1 és 2 év közötti – börtönbüntetést szabott ki az MTV-székház három és fél évvel ezelőtti ostroma miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság tegnapi első- fokú ítéletében. Három vádlottat bizonyítékok, illetve bűncselekmény hiányában felmentettek. Az indokolás szerint az elítéltek mindegyike elkövette a közérdekű üzem működésének megzavarását, továbbá néhányuknál a rongálás vagy a hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménye is bizonyítható volt. A letöltendő 1 év 4 hónapos szabadságvesztésre ítélt esetében a bíró megjegyezte, a vádlott előélete miatt nem lehetett felfüggeszteni a szabadságvesztést.
2006. szeptember 18-án este a Szabadság téren azt követően fajultak el az események, hogy a Kossuth téren, a Parlament előtt tüntetők egy csoportja a köztelevízióban be akarta olvastatni azt a petíciót, amely a nyilvánosságra került balatonőszödi beszéde miatt tiltakozók állásfoglalását tartalmazta. A felbőszült tömeg 29 millió forintos kárt okozott az MTV-nek. (MTI)

Kilencéves kisfiú maradt félárván a lovászpatonai késelés tragédiája után