Horváth Csaba kormánybiztos azt hiszi, hogy Budapest a balliberálisok hitbizománya. A város arra szolgál, hogy ennek a politikai családnak a jólétét, fényes megélhetését akár több cikluson át garantálja. A szocialista politikus, aki két hónappal ezelőtt még főpolgármester-helyettes volt, de aztán ejtőernyővel átkerült a központi közigazgatáshoz, most úgy rendelkezett: a sztrájk idején az autósok a buszsávban is közlekedhetnek, ha legalább két utast magukkal visznek. Sajtóosztálya révén közleményben tudatta ezt a nyilvánossággal.
Itt most meg kell állnunk egy percre: milyen poszt is a kormánybiztosi állás, és miféle műfaj a kormánybiztos sajtóközleménye? Egyáltalán: ki az a Horváth Csaba?
Horváth úr az előző ciklusban a Rózsadomb polgármestere volt. A II. kerület lakosai azonban nem választották újra, ezért felfelé bukott. Hagyó Miklós ugyancsak MSZP-s politikussal együtt a Városházán Demszky Gábor helyettese lett. Először az egészségügyért és az oktatásért vállalt felelősséget. A két ágazat azóta a végtelenségig lepusztult, ennek okairól Horváth Csabának egyszer nyilván számot kell adnia.
A főpolgármester-helyettes az ősszel úgy döntött: kiterjeszti hatáskörét a tömegközlekedésre is. Ez tudvalévően kényszerhelyzetben következett be, hiszen pályatársa, Hagyó Miklós ekkorra belebukott mindabba, amit a 2006-os önkormányzati választások óta a fővárosi közösségi közlekedésért tett. Hagyó munkálkodása nyomán voltaképpen szétrohadt a BKV. A korrupció, a végkielégítések sorozata, a minden jel szerint szervezett és átgondolt lopás kihúzta a talajt e fontos közszolgáltatás alól. A cégnél tömegesen kötötték meg a fiktív megbízási szerződéseket, és dotálták a baloldali politika számára fontos személyeket és vállalkozásokat. A közpénz és az utasok befizetéseinek útját most tisztázzák a nyomozó hatóságok.
A szerteágazó kriminális eset egyetlen szála is tökéletesen jelzi, miként működött ez a szocialista mechanizmus. Hagyó Miklós szóvivője egyúttal a BKV alkalmazottja volt. Itt munkát – az adatok szerint – csak papíron végzett, de a papír hamisítványnak bizonyult. Csupán arra szolgált, hogy másfél év alatt Horváth Éva munka nélkül felvegyen a BKV pénztárából 24 millió forintot.
A dekadens, hanyatló, bomló fővárosi hatalom nem röstell úgy vélekedni, hogy a BKV-tól ellopott pénz elenyésző ahhoz képest, amennyit a buszsofőrök és más vállalati alkalmazottak követelnek. Ezzel lényegében a tolvajok mellé állt. Hamis érvelése Hagyó Miklóst nem mentheti meg, de nem segít azon a Horváth Csabán sem, aki azt ígérte, hogy rendbe hozza a főváros közlekedését. A pénzt ugyanis nem az elvtársak, a barátok, a rokonok, az ismerősök dotálására szánták az adófizetők. Főpolgármester-helyettesként Horváth csak rontott a helyzeten, mert átvette Hagyó örökségét. Budapestért felelős kormánybiztosi posztján pedig látszat alkut kötött a kabinettel. Célja az volt, hogy megkurtítsa a tényleges munkából élő BKV-s dolgozók még éppen elfogadható jövedelmét. S természetesen szeretné elérni, hogy ősszel főpolgármesternek jelöljék.
A kormánybiztos tehát kampánytevékenységbe kezdett, amikor azt közölte, hogy a legalább két utast szállító személyautók a sztrájk idején bátran közlekedhetnek a buszsávban. Az autóbuszok számára fenntartott folyosón – jogszabály alapján – csak a buszok mehetnek, ide csupán a rendőr terelheti a forgalmat, szintén jogszabály alapján. Sajtóközlemény útján Horváth Csaba ezen nem változtathat, mert a kormánybiztosnak ilyesmire nincs törvényi felhatalmazása. Sajtóközleménye törvényen kívüli megnyilvánulás. Az elvtársak hajdan azt tehettek, amit akartak. Ezt nevezték szocialista törvényességnek.

5 magyar harcos a balliberális gyűlölethadjárattal szemben – évek óta büszkén állják a sarat