A gazdasági válság miatt a hazai cégek a korábban megszokottnál jóval nehezebben juthatnak hitelhez. Egy ilyen időszakban minden bizonynyal megnő a hazai fejlesztési bank szerepe. Hogyan reagált az MFB a válságra?
– A Magyar Fejlesztési Bank 2008 nyarán érezte először azt, hogy a pénzintézetek szűkítik hitelezési tevékenységüket, ezért akkoriban fokozatosan léptünk be a piacra az átmeneti forráshiányt pótló forgóeszközhiteleinkkel. Először az agrárszektor érzékelte a válságot, a bankok ezen a területen fogták vissza a vállalkozások finanszírozását. Először az általános agrárforgóeszközhitel-programunkat hirdettük meg, mondván: újra be kell indulnia a termelésnek. Jött a nyár, és kiderült, hogy már a gabonabetakarítást sem finanszírozzák kellően a kereskedelmi bankok. Ekkor meghirdettük a gabona-hitelprogramunkat, amely szintén egy forgóeszközhitel-program. Amikor jött az őszi betakarítás időszaka, a termelő és értékesítő társaságok számára hirdettünk hitelprogramot. Nem sokkal később, az agrárium példáján okulva rájöttünk arra, hogy minden szektorban kiapadóban vannak a források, ezért útjára indítottuk az általános forgóeszközhitelünket is. Tavaly az év végéig több mint 38,4 milliárd forint forgóeszközhitelt helyeztünk ki, amelyet a vállalkozások működése szempontjából életmentőnek tekinthetünk. A válság hatására ugyanis a forgóeszközhiány bizonyult a legsúlyosabb problémának, mondhatjuk úgy, ez vált a vállalkozások Achilles-sarkává. Az MFB hitelkonstrukciói erre kínálnak megoldási lehetőséget.
– Az utóbbi hónapokban egyre jobb hírek látnak napvilágot a nemzetközi piacokon. Hogyan befolyásolhatja a világgazdaság recesszióból való fokozatos kilábalása a magyar cégek hitelezését?
– Tavaly nyáron éreztük azt először, hogy enyhülni kezdett a válság szorítása, ezért elindítottunk két garanciaprogramot azzal a céllal, hogy segítsük azokat a cégeket, amelyeknek csak a bankgarancia hiányzik a forrás eléréséhez. Először az élelmiszeriparban indítottuk el ezt a programot, majd kiterjesztettük a többi szektorra is. Az MFB a 2010. évi üzleti tervében azzal számol, hogy öszszességében több mint százmilliárd forint új hitelt tud majd kihelyezni. Ennek 30-40 százaléka forgóeszközhitel lesz. Úgy gondoljuk, hogy ezzel a segítségre szoruló szektorok megerősödhetnek, és az általunk nyújtott bankgaranciával, valamint refinanszírozási lehetőséggel a bankrendszer is jelentősen növeli majd hitelezési aktivitását a kkv-szektor felé. Szerintünk 2010-ben a gazdasági növekedés stimulálni fogja a cégeket.
– A kereskedelmi bankok is kínálnak termékeket a vállalkozások számára. Miért inkább a fejlesztési bank ajánlatát választják a cégek?
– Az MFB az állami árfolyam-garancia miatt nagyon alacsony kamatozású hiteleket tud nyújtani. Jelen pillanatban a kereskedelmi bankoknak 1,7-2,5 százalék közötti kamat mellett tudunk hosszú lejáratú forrást nyújtani a kkv-szektor és az önkormányzatok hiteleihez. Erre tehet rá a pénzintézet három vagy négy százalékot. Érdemes közelebbről szemügyre venni az önkormányzatokat, ahol az adatok igazolják, hogy nem csak a nagyvárosok juthatnak forráshoz. Az MFB akár egymillió forint alatti önkormányzati hitelt is hajlandó kínálni, ebből egy kistelepülés például az óvodáján a legszükségesebb felújítást már el tudja végezni. Ezek a kölcsönök húsz-huszonöt éves futamidejűek, ráadásul az első 2-3 évben türelmi időt is biztosítunk, így ebben az időszakban csak a kamatot kell fizetniük. Az önkormányzatok infrastruktúrafejlesztése a vállalkozásoknak is nagyon fontos, hiszen annak megléte – gondolok itt a csatornázásra, útépítésre – nagy vonzerő a befektetni szándékozók számára, de ezek kiépítettségétől a helyi vállalkozás is sokkal versenyképesebb lesz. Az önkormányzatihitel-program a lakosság életminősége szempontjából is nagyon fontos, ezért úgy gondoljuk, hogy a program keretét legalább 80-90 milliárd forinttal emelni kell. Annál is inkább, mert ez az első olyan segítő forrás, amely az önkormányzati törvényben előírt feladatok megvalósítását segíti.
– Mi a helyzet a vállalkozásoknak nyújtott hitelekkel? A cégek is kapnak türelmi időt?
– A vállalkozásoknak tizenöt éves lejáratú hiteleket kínálunk két éves türelmi idővel. Ezen idő alatt nekik is csak a kamatokat kell fizetni, ami jelenleg 4,75-5 százalék (3 havi EURIBOR + legfeljebb 4 százalék/év). Ez jóval a hazai jegybanki alapkamat alatt van, s különösen vonzó, ha a kereskedelmi bankok által kínált üzleti hitelek kamatával vetjük össze.
A válságból kivezető út egyik nagyon fontos eleme – amint már említettem –, hogy legyen forgóeszköze a vállalkozásoknak. Az MFB Új Magyarország forgóeszközhitel-programjához 98 milliárd forintos keretet rendeltünk, amely lehetővé teszi, hogy egy- vagy kétéves forgóeszközhitelt vegyenek fel a vállalkozások. Az elmúlt év végén ezt a programot úgy módosítottuk, hogy a kereskedők is hozzáférhessenek ehhez a forráshoz, mivel ők is megszenvedték a válság okozta piacszűkülést. Elég, ha csak a gépjármű-kereskedőkre gondolunk. A másik fontos új elem a bank termékei között a bankgarancia-program. Elindítását az tette indokolttá, hogy garancia nélkül a kereskedelmi bankoknál a hitelhez jutás szinte lehetetlen. Ez a program ötéves tartós forgóeszközhitelhez kapcsolódó garanciát biztosít a vállalkozásnak. Ráadásul nem csak a kisvállalkozások számára kínáljuk ezt a programot, azok is igényelhetik, akiknek nagyobb hitelre van szükségük.
– Ezek tudomásom szerint főleg kis- és közepes vállalkozások.
– Igen, döntő részük az. A programok jelentős része csak a kkv-k számára nyitott, de a vállalkozásfejlesztési programba 2007 júliusától bevontuk a nagyobb vállalatokat is. Ugyanakkor az ötmilliótól akár hárommilliárd forintig felvehető öszszegből látszik, hogy az nem óriáscégek számára készült. Nagyon nehezen képzelhető el, hogy például egy nagyvállalkozás mindössze ötven-száz millió forint hitelt vegyen fel, amikor még a napi árbevétele is meghaladja ezt az összeget. A mi partnereink többségében azok a vállalkozások, amelyek legfeljebb százmilliós nagyságrendű beruházást valósítanak meg, ezek pedig nem kimondottan nagyvállalatok. A középvállalkozókon túl az MFB külön is kínál forrásokat azoknak a mikro- és kisvállalkozásoknak, amelyek túlnyomó többségben már a válságot megelőzően sem voltak nagyon a kereskedelmi bankok látókörében.
– A vállalkozói szervezetek gyakran azt nehezményezik, hogy a bankok egész ágazatokat zárnak ki a finanszírozásból a magas kockázatok miatt. Tavaly például az építőiparban tevékenykedők előtt zárultak be a kapuk. Ők mire számíthatnak az MFB-től 2010-ben?
– Az ágazati finanszírozhatóság a kockázatoktól is függ, de a válság előtt nem volt olyan szakmacsoport, amelyik ezért ne kapott volna forrást az MFB ajánlataiból. Mindenki hozzáférhetett a pénzekhez, mert szilárdan meg volt győződve, hogy például a lakásokat el lehet adni. Most is vannak olyan új projektek, amelyek piaci kockázata alacsonyabb, vagy érdemes a már megkezdett projektekkel újra foglalkozni, bár jelenleg még úgy tűnik, hogy lassú lesz a növekedés. Úgy gondoljuk, hogy az építőipar, részben az uniós források hatására, részben a természetes piaci folyamatoknak köszönhetően lassan erőre kap. Az MFB egyébként a válság idején sem állította le az építőipar finanszírozását, sőt, igyekeztünk pótolni azokat a forrásokat, amelyek a kereskedelmi bankok hiteleinek visszafogása miatt hiányoztak a szektorból. Ugyanakkor az is igaz, hogy nőttek a hitelkihelyezés kockázatai. Forráshiány miatt azonban még nem került elutasításra a szektorból érkezett egyetlenegy kérelem sem. Véleményem szerint a második fél évben az építőipar aktivitása is erősödik és nagyobb lesz a forrásigénye, 2011-ben pedig még tovább javul a helyzet.
– Milyen úton találhatják meg a forrásokat a cégek? Az MFB-nek nincsen fiókhálózata.
– Talán éppen ez a körülmény segítette az MFB-t ahhoz, hogy a legnagyobb hálózattal rendelkezzen az országban, ugyanis szinte a teljes magyar kereskedelmibank-rendszerrel – beleértve a takarékszövetkezetek nagy részét is – szerződéses kapcsolatban állunk. Így legtöbben rajtuk keresztül kerülnek velünk kapcsolatba. Az MFB emellett közvetlenül is nyújt nagyobb összegű projekthiteleket. Ám épp a saját fiókhálózat hiánya miatt olyan partnereket kerestünk, amelyek érdekeltek a hazai cégek támogatásában. Alapvetően az a szándékunk, hogy mindenki a saját bankjánál jusson hozzá a finanszírozási forrásokhoz. Ennek több előnye is van: egyrészt a kiterjedt fiókhálózatok könnyen elérhetők az ország bármely részén, másrészt a bankok már ismerik a partnereiket, így tisztában vannak azok képességeivel és határaival. A hitelintézeteken kívül más partnereink is vannak, szerződésben állunk a helyi vállalkozási központokkal, vállalkozásfejlesztő alapítványokkal is. Ez utóbbiakkal olyan sikeresen dolgozunk együtt, hogy közreműködésükkel eddig 418 vállalkozásnak nyújtottunk négymilliárd forint hitelt. Ezen felbuzdulva tavaly kiépítettünk egy ügynöki hálózatot is, amelynek keretében ma már nem csak tizenötmilliós, hanem huszonöt-ötven milliós hitelhez is hozzá lehet jutni. Olyan ügynököket és takarékszövetkezeteket sikerült megnyerni, akik ismerik a helyi viszonyokat és őket is ismerik, tehát bizalommal fordulnak hozzájuk tanácsért. Fontos piaci információikkal képesek segíteni egy-egy projektelképzelés, vállalkozás kockázatának mérséklését. Ezek mellett a Magyar Postával is megállapodtunk, jelenleg negyven postahivatalban lehet fejlesztési hitelhez, illetve a hitelekkel kapcsolatos információkhoz jutni. Ügynöki konstrukciókban eddig hatmilliárd forint feletti a kihelyezésünk.
– A Magyar Fejlesztési Bank nem csak önkormányzatoknak és vállalkozásoknak nyújt forrásokat. Milyen ajánlataik vannak a magánszemélyek számára?
– A magánszemélyek esetén az MFB elsősorban az energiatakarékosságot, a klíma- és környezetvédelemmel összefüggő lakáskorszerűsítéseket támogatja. Nyolcvanezer fölött van azon panellakások száma, amelyeket MFB-hitelből alakítottak át. Ez 22 milliárd forintnyi tizenöt éves lejáratú hitelt jelent. Ugyanakkor nemcsak panellakásokhoz, hanem hagyományos ingatlanok fejlesztéséhez is kínálunk forrásokat. Több mint ezer családnak tudtunk segíteni abban, hogy ajtót, ablakot cseréljenek, vagy megújuló energiára épülő beruházást hajtsanak végre. Ezekhez a fejlesztésekhez húszéves lejáratú hiteleket kínálunk. Jelen pillanatban egymilliárd körül van a Panelplusz-program kihelyezett hitelállománya, amelynek zöme egymilliós nagyságrendű beruházásokból áll, vagyis főleg ajtó- és ablakcserékről, vagy energetikai korszerűsítésről van szó. Ezeket a beruházásokat lehet finanszírozni önállóan is, ám azt látni kell, hogy a lakosság ösztönzéséhez mindenképp szükség van az állami támogatásra. Ahhoz, hogy a magyar megújuló energia piaca jelentős lépést tegyen előre a minőség terén, legalább százmilliárd forintra lenne szükség. Ezeknek a hosszú távon megtérülő beruházásoknak az ösztönzése, a környezettudatos szemléletmód elterjedésének elősegítése be kell hogy épüljön a kormányzati fejlesztéspolitika célrendszerébe és megfelelő eszközöket is hozzá kell rendelni.
– Nemrégiben szóba került, hogy az MFB-nek talán konszolidációra lenne szüksége.
– A 2010. évi költségvetési hiány tarthatóságáról elindult vita során merült fel, hogy a tervezett deficitcél – a vasút, a BKV, az egészségügy, az önkormányzatok, a jegybank, valamint az MFB árfolyam-garanciás hiteleinek veszteségei miatti többletkiadások következtében – nem lesz tartható. A Magyar Fejlesztési Bankkal kapcsolatban erről nagyon kevés tényszerű információ látott napvilágot. Ha az eddig megismert felvetéseket nézzük, akkor a konszolidáció egyik indoka ezeknek megfelelően az lenne, hogy az MFB-t is érintette a válság, a hitelezési veszteségeken keresztül, ezért megerősítésre szorul. A fejlesztési bank döntően kereskedelmi bankokat finanszíroz, de az egyedi hiteleinél valóban növekedett a kockázat. Nagyon fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az MFB 2009-es mérlege továbbra is stabil, kiegyensúlyozott, nyereséges gazdálkodást mutat, tőkeereje, tartalékai megfelelők, vagyis a tényszerű adatok nem igazolják ezt a felvetést. A másik leggyakrabban hallott indok az árfolyam-garancia ügye. Ez a 2001-ben bevezetett konstrukció azt biztosítja, hogy nem a vállalkozóknak kell vállalni az árfolyamok ingadozásából származó kockázatokat, ezt a költségvetés az MFB forrásbevonásához nyújtott garanciával leveszi a vállukról. A válság során a legnagyobb gondot a devizaárfolyamok elszabadulása jelentette, ám az MFB konstrukciója megvédte a magyar önkormányzati és vállalati szektort attól, hogy súlyos veszteségek érjék a forint árfolyamgyengülése és nagymértékű ingadozása miatt. Az elmúlt négy évben mintegy 41 milliárd forintnyi kamattámogatást kellett volna a költségvetésnek kifizetni, ha nincs ez az árfolyam-garanciás konstrukció. Azt lehet mondani, hogy a mai állományokat figyelembe véve, mintegy százmilliárdnyi költségvetési megtakarítás származik abból, hogy 2001-ben bevezették az árfolyam-garancia rendszerét.
origo.hu
Magyar szavak, amiket szinte senki sem ismer – Ön tudja mit jelentenek?
